Zsoldos Dávid, az MZT elnöke a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság támogatásával megvalósult kutatás eredményeit bemutató fórumon, a szegedi Gál Ferenc Egyetem Vántus István Zeneművészeti Szakgimnáziumában elmondta, hogy a felmérésben október 3. és november 9. között 929 válaszadó vett részt, a kutatás célcsoportja az alap-, közép- és felsőoktatásban résztvevő oktatók és a közép- és felsőoktatásban tanuló növendékek voltak.

A válaszadók több mint fele napi rendszerességgel, egyharmada heti többször hallgat zenét.

A válaszadók szabadidejük egyötödét töltik - jellemzően főtevékenységként - zenehallgatással, főként digitális eszközökön.

Váradi Judit, az MZT elnökségi tagja, a Debreceni Egyetem professzora kifejtette, a zeneművészeti szakgimnáziumok növendékei arról számoltak be, hogy a zenei pálya melletti teljes elköteleződés miatt választották ezt a továbbtanulási irányt, és döntésüket jóval fiatalabban meghozzák, mint a más területen tanulók. A hangszerüket többnyire saját maguk választották, többen hangszerbemutatókon, koncerteken ismerkedtek meg a különböző hangszerekkel. A pályaválasztásukban a gyermekkori zenei élmények fajsúlyos szerepet játszottak.

A középiskolások úgy látják, minőségi oktatást kapnak, 87 százalékuk teljes mértékben elégedett főtantárgyával. Úgy gondolják, a több koncertezési lehetőség javítaná a zeneoktatás hatékonyságát. A szakgimnazisták túlnyomó többsége, 87 százaléka zenei pályán szeretne továbbtanulni, negyedük gondolkodik külföldi tanulmányokon, harmaduk pedig teljesen elzárkózik ettől.

Az egyetemi hallgatók között végzett felmérés szerint is gyermekkorukban szabadon döntöttek a zenetanulás elkezdése mellett.

A zenével való foglalkozás, az önkifejezés lehetősége az, ami a pályaválasztásuk során dominált. A sikeres tanulmányokat negatívan befolyásoló tényezők között legtöbben a stresszt és a szorongást említették, ezért - ahogy már a középiskolások is - fontosnak tartanák a mentális segítséget, a szereplésre felkészítő lelki tréninget. A hallgatók szeretnék, ha magasabb ösztöndíjat kaphatnának, mert ez minőségibb hangszerek megvásárlását tenné lehetővé, ami örömtelibbé tenné a gyakorlást - hangsúlyozta a kutató.

A zenepedagógusok - különösen alapfokon - a növendékek leterheltségét említették a legkomolyabb nehézségként. A társadalmi elismertség alacsony volta mellett problémaként értékelik a szakmai színvonal romlását, amely egyik okaként az ének-zenei iskolák számának csökkenését jelölték meg. A diákok lemorzsolódásának hátterében állhat az, hogy a gyerekek gyakran magasabb óraszámban tanulnak szolfézst mint hangszeres zenét. A pedagógusok többsége szerint a szolfézsoktatásra továbbra is szükség van, az egyik megoldás lehet ennek összekapcsolása a hangszeres órákkal - közölte a professzor.

Balogh Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézet kutatója elmondta, a válaszadók napi 2-4 órát töltenek a közösségi média fogyasztásával. A felmérések legfontosabb következtetése, hogy az új média platformok használata jelentősen korrelál a zenei tanulmányok iránti elköteleződéssel.

Zsoldos Dávid közölte: a következő lépésként elkészítik a kutatást bemutató angol nyelvű anyagot, majd tovább elemzik a felmérés során összegyűjtött adatokat. A céljuk az, hogy feltárják a zeneoktatás terén tapasztalható nehézségeket és ezek megoldására szakmai javaslatokat kínáljanak a döntéshozóknak.