Címke: magyar tudományos akadémia (84 cikk)

A tudományos világ nem akar kétsebességes Európát - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Lovász László. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke arról is beszélt, egyszerűsítené a tudományos kutatások közbeszerzéseit.

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerint Európa kulturálisan megosztott, azonban egyedivé teszi a tudomány, amely különleges szerepet játszik, és amelynek fontos összetartó erőnek kellene maradnia. Az MTA Széchényi István téri székházában hétfőn kezdődött konferencia háromszáz magas rangú európai tudós, tudományos döntéshozó, köztük negyven akadémiai elnök részvételével.

Négy magyar kutatócsoport összefogásával, egy hatalmas egészségügyi adatbázis elemzésével új, olykor meglepő kapcsolatokat mutattak ki ismert betegségek megjelenése között a kutatók. A most közzétett térkép segíthet a komplex betegségek biológiai hátterének megértésében.

GMO-nak számítson-e a génszerkesztett kukorica? Használhatunk-e génkampányokat maláriát terjesztő szúnyogokkal szemben? Segíthetik-e génszerkesztett sertések a szervátültetésre várókat? Milyenek az emberi génterápia kilátásai? Ezekről és hasonló kérdésekről adott ki jelentést az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete. A jelentés összefoglalóját magyar fordításban közöljük.

Az utóbbi időben ismét előkerültek azok a vádak, amelyek elvitatnák Széchenyi István gróf érdemeit a Tudományos Akadémia alapításában. Egyesek azzal is előhozakodnak, hogy Széchenyi tulajdonképpen be sem fizette az általa felajánlott összeget. A történész szerint ezekkel az érvekkel több baj is van: például az, hogy nem egy konkrét összegről van szó, hanem a birtok jövedelmének kamatairól, vagy az, hogy azokban az időkben nem is lett volna hova befizetni egy nagyobb pénzösszeget, hiszen bankok sem voltak, amelyek kamatoztathatták volna a pénzt. Az viszont a kor tudósa szerint egyértelmű, hogy Széchenyi bejelentése és felajánlása törte meg a jeget, és indította el útján a magyar tudós társaságot – mondta az InfoRádió Szigma – a holnap világa című tudományos magazinműsorban Fónagy Zoltán, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.

Napi léptékű aszályindexet (NLA) dolgoztak ki a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Agrártudományi Kutatóközpontjának munkatársai: a mutatószám egy adott növénytípus tulajdonságait is figyelembe véve, ötfokozatú skálán határozza meg az adott növényi állomány aszálykitettségét.

Strandolásra is alkalmas, 20 Celsius-fok körüli hőmérsékletű víz várja a Balatonhoz érkezőket a hétvégén. További jó hír, hogy az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének mérései szerint a következő hónapokban, a nyári strandszezonban a tó vízminősége – hasonlóan az elmúlt évekhez – kiváló lesz.

Idén újabb 22 Lendület Kutatócsoport alakulhat a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával. Hét fiatal kutató emiatt tér haza külföldről.

Az MTA 188. közgyűlésén megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia főállású vezetőit. Az Akadémia elnöke újabb három évre Lovász László, főtitkára Török Ádám, főtitkárhelyettese Barnabás Beáta. Az alelnöki pozíciót Bokor József, Freund Tamás és Vékás Lajos töltik be 2020-ig.

Elnököt is választ a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) hétfőn kezdődő közgyűlése, a tudós társaság legfőbb döntéshozó testülete immáron 188. alkalommal ül össze.

Kevesen tudják, hogy a Magyar Tudományos Akadémia II. világháború utáni megújítása is Kodály Zoltán nevéhez fűződik. „Maga az épület is romokban hevert. Ez szimbolikusan is megmutatja azt, hogy a magyar tudományosság 1946-ban milyen állapotban volt. Ebből a romos állapotból kellett Kodálynak valamilyen módon kiemelnie a tudományos közösséget” - mondta az InfoRádió Szigma – a holnap világa című tudományos magazinműsorban Dalos Anna zenetörténész, az MTA BTK zenetudományi intézetének kutatója.

Ma már a felnőtt őssejteket is képes a tudomány visszaprogramozni olyan mindentudó őssejtekké, amelyből azután valamennyi szervünk és szövetünk sejtje létrehozható. Ez hatalmas lehetőségeket nyit a gyógyításban. Vannak például jelenleg olyan kísérletek, amelyekben az őssejtekkel befoltozzák a sérült szívizomszövetet. A remények szerint ezek a módszerek néhány év múlva bevonulnak az orvosi gyakorlatba – mondta az InfoRádió Szigma - a holnap világa című tudományos magazinműsorában Sarkadi Balázzsal a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézetének professzora.

A gyerekek szövegértésének fejlesztése lehet a legfontosabb cél a következő évekre. A többi között erről is beszéltek a szakértők a Magyar Tudományos Akadémia Pisa-felmérésről szóló konferenciáján.

Legyen a jelenleginél több női akadémikus - ezzel a céllal alakult meg a Magyar Tudományos Akadémián a Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság, amelynek tagjai úgy vélik, nem kötelező kvótákra lenne szükség, hanem arra, hogy több segítséget kapjanak a női kutatók – mondta Lamm Vanda akadémikus, a testület vezetője.

A Magyar Tudományos Akadémia több nagy programot is elindított 2016-ban, amelyek az idén és a következő években is folytatódnak. A programok között szerepel tantárgypedagógiai kutatás, az ország vízgazdálkodását modernizáló Kvassay-terv tudományos alapjainak megteremtése, vagy éppen a most elkészült Humán Tudományok Kutatóháza - ezekről is beszélt Lovász László, az MTA elnöke az InfoRádió Szigma – A holnap világa című magazinműsorában.

Létezik a fizikában olyan, hogy véletlen? Vannak multiverzumok, párhuzamos világok? Lehetséges az időutazás? Néhány olyan kérdés, amire a fizikafilozófusok próbálnak választ találni. Arról, hogy mennyire sikerül ez, Hörcher Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Központ Filozófiai Intézetének igazgatója és Gyenis Balázs, ugyanezen intézmény kutatója számolt be az InfoRádió Szigma - A holnap világa című tudományos magazinjában.

80 év után először állítják ki Vörösmarty Mihály Szózatának eredeti kéziratát. A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának igazgatója elmondta: a kéziratot a költő hónapokig hordta magával, így több más feljegyzés is megtalálható rajta.

Csütörtökön 10 órakor kezdődött a Magyar Tudományos Akadémia egy hónapos országos rendezvénysorozata, a Magyar Tudomány Ünnepe. A programsorozat idei mottója: „Oknyomozó tudomány.” Az eseménysorozat tavalyi megújulása után idén is több ismeretterjesztő előadással várják az érdeklődőket az MTA Székházában. Az első előadás a téma a nyelv és az identitás a Kárpát-medencében.

Az InfoRádió által megkérdezett asztrofizikus szerint az univerzum gyorsuló tágulásáról szóló kutatási eredmény sajtóban hangoztatott interpretációja nem igaz. Frei Zsolt, az ELTE Fizikai Intézetének tanszékvezetője a Szigma - a holnap világa című magazinműsorban azt mondta: a tanulmányban nem azt állítják, hogy erre nincs mérési eredmény, evidencia, hanem azt, hogy az még marginális mértékű.

Várhatóan bevezetik az ember korát a földtörténeti időskálára. Az emberi beavatkozás jelentősen megváltoztatta a bolygót, ez teszi szükségessé az új kormegjelölést - mondta az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főmunkatársa.