Infostart.hu
eur:
377.22
usd:
319.9
bux:
125738.38
2026. február 25. szerda Géza
Lovász László: a közbeszerzési törvények hátráltatják a kutatásokat

Lovász László: a közbeszerzési törvények hátráltatják a kutatásokat

A tudományos világ nem akar kétsebességes Európát - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Lovász László. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke arról is beszélt, egyszerűsítené a tudományos kutatások közbeszerzéseit.

A tudományos életben is felmerül a kétsebességes Európa lehetősége – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

„Vannak olyan tudományos lehetőségek, amelyekben teljesen kiválósági alapon egységes verseny van Európában. Ezt az Európai Kutatási Tanács vezeti, nagyon fontos pályázatok vannak itt. Magyarország fel tudott kapaszkodni a középmezőnybe, talán a többi kelet-európai országot megelőzi. Olyan régi és komoly tudományos háttérrel rendelkező országok, mint Csehország vagy Lengyelország nem teljesítenek olyan jól, ahogy ez elvárható lenne.”

A tudományos világ nem akar kétsebességes Európát – szögezte le Lovász László.

„Ez egy összetett probléma. Benne vannak azok a tapasztalatok, amiket itt nem szereztünk meg, a nemzetközi együttműködések, a pályázatok, a tudományos eredmények eladása kapcsán. Régi tagországok sokkal jobban csinálják, sokkal több tapasztalatuk van benne.”

Az MTA elnöke szerint olyan programokra van szükség, amelyek segítik a felzárkózást.

„Ilyenek vannak is. Ezeknél kell a jelenleginél jobban átgondolni, hogy mi legyen a cél: infrastruktúrát, képzést, előkészítést.”

Az, aki helyben alapkísérletekkel alá tudja támasztani az ötletét jobb eséllyel indul egy nemzetközi pályázaton, mint az, aki már ezekre a kísérletekre is támogatást kér – mondta Lovász László.

Az, hogy a régió tudományos központja hol van, nehezen mérhető – mondta a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

„Prága vagy Krakkó mindig fontos tudományos város lesz.”

Ahhoz, hogy Magyarország előrelépjen, több dolognak is változnia kellene – mondta Lovász László, hozzátéve: nemrég erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnökkel is.

„Az egyik, amit említettem egy viszonylag explicit dolog: kellene Budapestre egy sok ezer főt befogadni képes kongresszusi központ. Ma már a nagy kongresszusok tényleg nagyok, van, amelyik a tízezer főt is meghaladja, de az ötezret mindegyik. Ezeknek kellene lehetőséget adni, hogy idejöjjenek.”

A közbeszerzési törvények fölöslegesen hátrányosan érintik a tudományos kutatást – mondta az MTA elnöke.

„Nagyon gyakran hónapokkal késleltetnek fontos kísérleteket, ami ilyen éles nemzetközi versenyben komoly hátrányt jelenthet.”

Lovász László hozzátette: az Emberi Erőforrások Minisztériumával közösen készülő jogszabály-tervezet reményei szerint hónapokon belül a kormány elé kerül.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A Diana-botrány „semmiség” volt ehhez képest – Gálik Zoltán a brit monarchia válságáról

A Diana-botrány „semmiség” volt ehhez képest – Gálik Zoltán a brit monarchia válságáról

Őrizetbe vették hétfőn Peter Mandelsont, a brit Munkáspárt volt főideológusát az Epstein-ügyben folyó vizsgálat keretében. András volt yorki herceget – aki közeli barátságot ápolt a szexuális bűncselekmények miatt elítélt amerikai milliárdossal – több nappal korábban, február 19-én tartóztatták le hivatali visszaélés gyanúja miatt. Az ügy fejleményeiről és lehetséges következményeiről Gálik Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélgettünk.

Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump megtartotta második ciklusának első hivatalos évértékelő beszédét (State of the Union address) a Kongresszus két háza előtt. Az amerikai elnök rekordhosszúságú beszédében határozott védelmébe vette második elnöki ciklusának első évét, „korszakos fordulatot” emlegetve.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Sosem volt ekkora bajban Európa - Mi lehet a megoldás?

Sosem volt ekkora bajban Európa - Mi lehet a megoldás?

Az európai gazdaság soha nem látott kihívásokkal néz szembe: gyengülő versenyképesség, szerkezeti lemaradás, egyre költségesebb energia és sorozatos geopolitikai konfliktusok formálják át a kontinens pozícióját a globális gazdaságban. Miközben az európai ipar évtizedeken át a technológiai élvonalhoz tartozott, mára Kína és az Egyesült Államok olyan területeken is előnybe került, ahol korábban Európa diktálta a tempót. A kérdés adott: hogyan fordíthatók vissza ezek a folyamatok, és milyen iparpolitika képes új pályára állítani az európai gazdaságot?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×