A városi környezetet úgy kellene átalakítani, hogy ne minél gyorsabban elvezesse az esővizet, hanem képes legyen megtartani és fenntartható módon hasznosítani. Ez a szivacsvárosok koncepciója, amelyre ma már itthon, többek között a fővárosi Millenárison is látni jó példát. Az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója szerint Budapesten is ez a jövő.

„A szivacsváros egy várostervezési és vízgazdálkodási szemlélet, melynek az a lényege, hogy a városi környezet is képes legyen felfogni és megtartani a csapadékot, majd pedig lassan, természetes módon elvezetni vagy hasznosítani” – mondta az InfoRádióban Kovács Erik, a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója. A szakértő hangsúlyozta:

ez azért fontos, mert a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék és az ezek okozta villámárvíz, különösen a betonozott, burkolt városi területeken.

Kovács Erik szerint a szivacsváros gondolata mögött három alapelv áll:

• egyrészt a vízmegtartás, azaz, hogy ne vezessük el gyorsan a vizet, hanem hagyjuk a talajba szivárogni vagy gyűjtsük tározókba;
• másrészt a víz elfolyási sebességének csökkentése;
• harmadrészt a hasznosítás, vagyis, hogy használjuk az esővizet öntözésre, hűtésre, párologtatásra.

A szivacsváros elemeit már többfelé alkalmazzák a gyakorlatban, például Budapesten a Városligetben vagy a Széllkapu parkban, ahol vízáteresztő burkolatot, zöldfelületeket és esővízgyűjtő rendszert alkalmaztak – magyarázta a szakértő. Utóbbi alatt egy hatalmas esővíztározó van, aminek a vízmegtartásban van szerepe.

Maga a szivacsváros-koncepció Kínából származik, ott már szinte minden nagyvárosban úgy tervezik és építik az új házakat és épületeket, hogy tározókba vezessék a lehullott csapadékot, amit később aztán megtisztítanak. Hazánkban is találkozhatunk ugyanilyennel, ugyanis Pécsett valósították meg az első mintaprojektet. De voltak már ilyen koncepciók Debrecenben, Szegeden és Szombathelyen is.

Nemzetközi szinten kitűnő példa még Szingapúr, ahol a város 100 százalékában gyűjtik a lehullott esővizet

– tette hozzá Kovács Erik. Az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója szerint figyelembe kell venni, hogy a klímaváltozás miatt egyre több a hirtelen lehulló csapadék, illetve a hosszabb száraz időszak, és mind a kettő gondot okoz. A problémák mostanra már szinte minden évben jelentkeznek, különösen a városi területeken – tette hozzá.

Szükség volt egy koncepcióra részben az árvízmegelőzés, részben a hőszigethatás csökkentése érdekében. A nagyvárosok belvárosi részeiben rendszerint 5-6 fokkal melegebb van, mint a külvárosi területeken, ezért nagyon fontos, hogy a növényzet és a víz párolgása hűtse a környezetet – magyarázta Kovács Erik.

A vezető kutató a vízvisszatartás fontosságát is hangsúlyozta, azaz, hogy a csapadék ne folyjon el feleslegesen a folyókon, patakokon keresztül.

A vízmegtartás jót tesz a biodiverzitásnak, és az élehetőség szempontjából is fontos: a szivacsvárosok hűvösebb, zöldebb, barátságosabb városi környezetet biztosítanak.

A szakértő hozzátette, maga a technológia, az infrastruktúra kiépítése költséges, viszont hosszú távon megtérül az összegyűjtött víz hasznosítása. Kiemelte, hogy a klímaváltozáshoz alkalmazkodással, adaptációval érdemes viszonyulni, és segíteni a minél élhetőbb környezet kialakítását, aminek Magyarországon is az egyik alternatívája – különösen nagyvárosi környezetben – a szivacsvárosok kialakítása lesz.