Bizonyítékot találtak arra, hogy van esély az Atlanti-óceáni Meridionális Áramlás Rendszer (AMOC – Atlantic Meridional Overturning Circulation) összeomlására, ami gyökeresen átalakíthatja a Föld időjárását. Ez a nagy, mélytengeri áramlási rendszer meghatározó szerepet játszik a Föld éghajlatának alakításában, különösen az Atlanti-óceán térségében. Az AMOC egyfajta „szalagfűrész” áramlásként működik, amely a Föld különböző részei között szállítja a hőt. A működése a sűrűségkülönbségeken alapul, amelyek a víz hőmérsékletének és sótartalmának változásai miatt jönnek létre. A meleg, sóban gazdag víz az Atlanti-óceán déli részéről észak felé áramlik, lehűl és sűrűsödik, különösen az Északi-atlanti térségében, ahol sok víz párolog el, növelve ezzel a maradék víz sótartalmát. Ahogy a víz lehűl és sűrűsödik, lesüllyed, és mélytengeri áramlatként visszaáramlik dél felé.

„Azért fontos a mi szempontunkból az AMOC állapota, mert ez hosszú évmilliók óta az egyik fő hajtótényezője az európai és az észak-amerikai időjárásnak” – mondta az InfoRádióban Kovács Erik. A Klímapolitikai Intézet vezető kutatója most arra hívta fel a figyelmet, hogy a legfrissebb kutatások szerint az AMOC hőszállítása és sebessége is 25-28 százalékkal gyengült az elmúlt évtizedekben. Ez pedig azért jelent nagy veszélyt, mert ennek az úgynevezett meleg szállítószalagnak a része a Golf-áramlat, és ha annak lassul a sebessége, az hosszú évtizedeken keresztül befolyásolhatja Európa, különösen Nyugat-, Közép-, illetve Észak-Európa időjárását.

„Sajnos most a legtöbb szimuláció azt mutatja, hogy ebben az évszázadban megvan az esélye annak, hogy kritikus szint alá süllyed az AMOC ereje, ami drasztikus éghajlatváltozást okozna Európában, illetve Észak-Amerikában: akár egy évtized alatt 5-10 Celsius-fokkal is csökkenhet a hőmérséklet. Mind nyáron, mind télen jelentős csapadékhiányok lennének, tízből kilenc évben erőteljes aszályok. Ez tovább erősítené az anticiklonális időszakokat, és

40-45 fokos forró nyarakra és –30-35 fokos hideg telekre lehetne felkészülni”

– magyarázta a kutató, és jelezte, ez nem csak egy eshetőség, mert a számítások szerint 45-55 százalék az esélye annak, hogy ez bekövetkezik még ebben az évszázadban.

A jelenség okáról elmondta, hogy a felmelegedés miatt olvadó grönlandi gleccserek állnak a hátterében, mert az így az óceánba kerülő édes víz megváltoztatja a víz sótartalmát, márpedig az AMOC-ot az tartja életben, hogy az áramlás közben megváltozik a sebessége és a sótartalma. Ám azzal, hogy egyre több édesvíz kerül a gleccserekből az óceánba, megváltozik a sűrűsége, és sokkal lassabban szállítódik a víz, mint korábban.

A NASA videója a Föld tengeri áramlásairól:

A hatalmas éves hőingadozáshoz a szervezet hozzá tud szokni a szakember szerint, viszont komoly energetikai kihívást jelent majd, mert főként Nyugat-, illetve Észak-Európában drasztikusan emelkedne mind a fűtési, mind a hűtési igény. „A jövőben a döntéshozóknak figyelembe kell venni a hosszú távú tervezéseknél, hogy mi van, ha ez tényleg megtörténik” – figyelmeztetett Kovács Erik.

A klímakutató azt is jelezte, erre a jelenségre is érvényes, ami a felmelegedésre vagy a klímaváltozásra: az ember váltotta ki, de már nem tudja visszafordítani. Beavatkozásra szerinte csak hosszú távon van lehetőség,

legalább fél évszázados távlatban kell gondolkodni, mert annyira erőteljes a melegedés és annyira felgyülemlettek az üvegházhatású gázok.

Hosszú távon szerinte az a feladat, hogy különösen a nagyobb országok – az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, India – komolyan vegyék a klímapolitikai célokat. Különösen az Egyesült Államoknak kell ebben élen járnia, mert az lesz az egyik legérintettebb régió, ha az AMOC összeomlik.