Címke: friedrich merz (196 cikk)

Már harmincezren érkeztek Afganisztánból a program révén Németországba, áprilisban még három gép landol, de az új kormány már őket sem fogadná.

Németország új kormánya május 6-án léphet hivatalba - jelentette ki Friedrich Merz leendő kancellár a Handelsblatt című német gazdasági lapnak a hétvégén.

Megszületett a megállapodás a német kormánykoalícióról. Prőhle Gergely korábbi berlini magyar nagykövet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója az InfoRádióban úgy vélekedett, a koalíciós szerződés 144 oldala nem csupán irányt jelöl ki a kátyúba ragadt Németország számára, hanem levonta a koalíciós kormányzás nehézségeiből fakadó tanulságokat is.

Az amerikai elnök 90 napra felfüggesztette a korábban több tucat országra, köztük az Európai Unió tagállamaira kivetett vámokat. A leendő német kancellár szerint Donald Trump meghátrálása az európaiak elszántságára adott válasz volt.

A konzervatív CDU/CSU pártszövetség és a kisebbik koalíciós partner szociáldemokrata SPD Németország újjászületéséről beszél. Az ellenzék csalódott, és mindenekelőtt a kancellárjelölt Friedrich Merzet támadja.

Németország az egyik fő áldozata lehet az amerikai elnök vámháborújának, aligha véletlen, hogy Donald Trump kereskedelmi hadüzenete rányomja bélyegét a német kormánykoalíciós tárgyalásokra is.

Nincs könnyű helyzetben a német konzervatívok kancellárjelöltje. Friedrich Merzet immár nemcsak az ellenzék bírálja, hanem egyre erősebb a kritika vele szemben pártjában, a CDU-ban is.

Valóságos politikai szenzációnak számít az Alternatíva Németországért (AfD) párt támogatottságának rohamos emelkedése. A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint a radikális jobboldali párt egy százalékra közelítette meg a felméréseket eddig fölényesen vezető konzervatív CDU/CSU-t.

A várhatóan heteken belül megalakuló új német kormánykoalíció nyomás nyomást akar gyakorolni az Európai Unióra a magyar kormány megbüntetése érdekében. A Politico információi szerint a konzervatív kancellárjelölt, Friedrich Merz a források visszatartását és a szavazati jog felfüggesztését javasolja.

Németországban nagykoalíció alakul, ha a konzervatívok és a szociáldemokraták a programban meg tudnak egyezni, de egyelőre vannak még kétségek. Az is napirenden van, hogy a szűk többsége nyomán marad-e a nagykoalíció elnevezés.

Növeli az Ukrajnának nyújtandó katonai támogatást a német kormány. Ezt a leköszönő kabinet pénzügyminisztere jelentette be, de a leendő német kancellár, Friedrich Merz is egyetért a döntéssel.

Heves parlamenti vita után megszavazta a Bundestag a kormánykoalícióra készülő konzervatív CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD hosszú távú, a biztonság erősítését és gazdaság fellendítését, mindenekelőtt az elavult infrastruktúra fejlesztését célzó programját. A megvalósítás azonban nem ígérkezik könnyűnek.

Idáig Németország lényegében a Pax Americana készséges kiszolgálója volt, most viszont a saját, illetve Európa hangját próbálja megfogalmazni, nemcsak Oroszországgal, hanem az Egyesült Államokkal szemben – mondta Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem emeritus professzora az InfoRádió Aréna című műsorában, és részletezte a leköszönő parlament utolsó ülésén elfogadott adósságfelvétel és alkotmánymódosítás politikai és gazdasági következményeit is.

A leköszönő Bundestag utolsó ülésnapján történelmi döntést hozott: a képviselők kétharmados többséggel szavazták meg azt a két különleges pénzügyi alapot, amely a hadsereg megerősítését és az országos infrastruktúra fejlesztését célozza.

Történelmi hét előtt áll Németország. A parlament két háza, a Bundestag, majd a Bundesrat az elkövetkező napokban dönt arról, hogy a gazdaság fellendítése és a biztonság erősítése érdekében a kormány több tízmilliárdos hitelt vállalhat-e.

Lapok és hírügynökségek számolnak be a kiszivárgott információkról.

A hivatalos kormányalakítási tárgyalások csak csütörtökön kezdődnek Németországban, de a CDU elnöke már kész forgatókönyvvel készül a hatalom átvételére. Közben azonban fontos döntést hoz még az alkotmánybíróság és a régi Bundestag is.

A bírálatok ellenére nem akárhonnan kaptak támogatást a február végi választások után nagykoalíció megalakítására törekvő pártok a hosszú távú eladósodással járó rendkívüli pénzügyi alapok létrehozásához – a lakosság túlnyomó többsége ugyanis nem bánja a hiteleket, a legfontosabbnak a biztonság erősítését tartja.

A Bundeswehr erősítéséről, valamint az elavult infrastruktúra felújításáról a csillagászati költségek ellenére szinte egy csapásra megállapodás jött létre a koalícióra készülő német pártok, a CDU/CSU és az eddigi vezető kormánypárt, az SPD között, az illegális bevándorlás kezelése azonban a sikeres kezdés után konfliktussal fenyeget.

Két, összesen 900 milliárd eurós rendkívüli alap létrehozásáról, ehhez pedig a német gazdaságpolitikában sokáig tabunak számító állami hitelfelvételi szabályok felülvizsgálatáról állapodott meg a német választásokat megnyerő CDU/CSU és a velük valószínűleg koalíciós kormányt alakító SPD.