Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 14. vasárnap Szilárda
Friedrich Merz, a német Kereszténydemokrata Unio, a CDU elnöke a CDU és a szövetséges Keresztényszocialista Unió, a CSU közös frakciójának alakuló ülésén a törvényhozás berlini épületében 2025. február 25-én. A két nappal korábbi előrehozott német parlamenti választásokon a két párt a szavazatok 28,8 százalékának megszerzésével győzött.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Újabb támogatottsági csúcson az AfD – mélyponton a leendő kancellár népszerűsége

Nincs könnyű helyzetben Németország leendő kancellárja. Nem elég, hogy folyamatosan csökken a népszerűsége és az általa is kívánt koalíció támogatottsága, valósággal szárnyal a legnagyobb rivális AfD.

A Forsa közvélemény-kutató intézet legfrissebb felmérésre szerint az Alternatíva Németországért párt fennállása óta a legnagyobb népszerűségre tett szert. A német parlamentbe 2017-be bejutott AfD azzal büszkélkedhet, hogy évről évre nőtt a támogatottsága annak ellenére is, hogy a többi parlamenti párt az együttműködésből kirekesztette.

Az intézet adatai arról tanúskodnak, hogy az AfD már két hete a népszerűségi lista első helyén áll, megelőzve a sokáig vezető keresztény pártszövetséget, a CDU/CSU-t is. Két héttel ezelőtt a radikális jobboldali párt 25 százalékkal az első helyre ugrott, megelőzve a 24 százalékos konzervatívokat,

a friss felmérés szerint ugyanakkor az AfD támogatottsága már 26 százalékos, ami újabb rekordot jelent. A CDU/CSU 25 százalékon áll.

Elemzők szerint mindennek jelentőségét növeli, hogy a dolgok pillanatnyi állása szerint a CDU-elnök Friedrich Merz vezette, a szociáldemokrata SPD-vel alkotandó koalíció a Bundestag jóváhagyása esetén május 6-án lép hivatalba. Az új kormány azonban meglehetős hendikeppel indul, amit a felmérések egyértelműen bizonyítanak. A mostani felmérés szerint a két párt együttes támogatottsága nem éri el az abszolút többséget sem, jóval 50 százalék alatti értékkel.

A legnagyobb vesztes a leendő kancellár, Friedrich Merz, akit közvetve már életkora miatt is kikezdtek. Egy korábbi interjúban utalt arra, hogy már 69 éves, kora azonban semmiben sem hátráltatja őt. A Handelsblatt hasonlata szerint hivatalba lépeskor Németország háború utáni első kancellárja, Konrad Adenauer után ő lesz a „Der Alte 2”. Adenauer 73 évesen foglalta el a kancellári széket, amit azután 14 éven keresztül birtokolt. Mindenesetre az újság sem állítja azt, hogy Merz kora lenne a tisztség sikeres betöltésének az akadálya, inkább az találgatja, hogy ez általánosságban előnyt vagy hátrányt jelenthet-e.

A leendő kancellárnak sokkal inkább lesújtó lehet, hogy a válaszadók körében 39 százalékot tesz ki azoknak az aránya, akik egyértelműen az AfD politikai elképzeléseivel azonosulnak. A megkérdezettek 40 százaléka ugyanakkor azért döntött a radikális párt mellett, mert mind a korábbi, mind a leendő koalíció elfogadhatatlan számára.

Egy másik, az RTL és az ntv megbízásából készített közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek fele nem vár jobb teljesítményt a leendő kancellár által vezetett kormánytól annál, amilyet a korábbi, felettébb népszerűtlen hárompárti koalíció nyújtott. Az adatokból ugyanakkor kitűnt az is, hogy Merz „mutatói” a február 23-i előre hozott parlamenti választás után jelentősen csökkentek.

A megkérdezettek alig 40 százaléka van azon a véleményen, hogy Friedrich Merz rendelkezik az ország vezetéséhez szükséges erővel, illetve képességekkel.

Mindenesetre az érintett ebben aligha kételkedik. A Funke médiacsoportnak adott interjúban már vázolta a beiktatását követő első hetek feladatait. Ezek között első helyen említette a szigorú határellenőrzés bevezetését, a bürokrácia csökkentését, valamint a nyugdíjrendszer reformját. Ezenkívül még dönteni kell az idei költségvetésről, és el kell készíteni a 2026-os költségvetést – tűzte ki célul a leendő kancellár, hozzátéve, hogy a parlamenti jóváhagyás érdekében a Bundestag szokásos nyári szünetét a megszokottnál később, július második felében kezdi.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter a Várban: a hatalom egy szörny

„Lehet, hogy Tuzson Bence igazságügyi miniszter ráér, lehet, hogy Sulyok Tamás államfő ráér, lehet, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ráér, de ezeknek a gyerekeknek nincs több idejük, nem akarnak még több karácsonyt félelemben élni! Ezeket a gyerekeket most is bántják, most vannak veszélyben!” – fogalmazott a Tisza Párt támogatóinak sokasága a Sándor-palota előtt Magyar Péter.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Új amerikai időszámítást hirdetett Donald Trump – Feje tetejére állt az eddigi világrend, de mi jön ezután?

Új amerikai időszámítást hirdetett Donald Trump – Feje tetejére állt az eddigi világrend, de mi jön ezután?

Múlt csütörtökön a második Trump-adminisztráció nyilvánosságra hozta a várva-várt nemzetbiztonsági stratégiáját. A hivatalos dokumentumot, mely számottevően eltér még az első Trump-elnökség alatti elődjétől is, leginkább Európában fogadták megrökönyödéssel: egymás után jelentek meg a "nyugati szövetség felbomlását", illetve a "NATO elpusztítását" jövendölő elemzések. A nemzetbiztonsági stratégia kétség kívül pellengérre állítja az öreg kontinenst, miközben más államok, mint például Kína, Oroszország és a közel-keleti olajmonarchiák bőven válogathatnak a szívüket melengető részletekből. Megnéztük, hogy a korábbiakhoz képest hogyan határozza meg saját nemzetközi szerepvállalását a Fehér Ház, ez milyen következményekkel járhat, és mennyire alkot koherens egészet az új amerikai világkép. Nem kellett sokáig keresni az első logikai bukfencet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 13. 19:37
×
×
×
×