Friedrich Merznek mindenekelőtt azt róják fel, hogy erőtlenül és túl sok kompromisszummal irányítja a szociáldemokratákkal immár hetek óta zajló koalíciós tárgyalásokat. A párt magas rangú vezetői, köztük mindenekelőtt Carsten Linnemann főtitkár és Thorsten Frei frakcióvezető egyaránt sürgette, hogy mielőbb érvényesíteni kell a keresztény pártok követeléseit, különös tekintettel a gazdaságra, az adópolitikára és nem utolsó sorban a migrációra.

A párt hangadó politikusainál is élesebben bírált a CDU ifjúsági szervezete, a Junge Union. A szervezet vezetője egy interjúban arra hívta fel a figyelmet, hogy a CDU/CSU nem csupán arra kapott felhatalmazást, hogy a kancellárt jelölje, hanem arra, hogy Németországot alávetően megváltoztassa. A Junge Union egyenesen azzal fenyegetett, hogy

ha mindezt a koalíciós program nem tükrözi, a fiatal kereszténydemokraták megvétózzák azt.

A bírálatok különösen felerősödtek annak nyomán, hogy a radikális jobboldali AfD párt erősödése a legfrissebb felmérések szerint minden korábbi rekordot megdöntött. A Rheinische Post által ismertetett hét végi közvélemény-kutatás adatai szerint első ízben fordult elő, hogy a dobogó legfelsőbb fokán nem csupán a CDU/CSU áll, hanem ugyancsak 24 százalékkal az AfD is. A többi parlamenti párt által eddig kiközösített AfD szárnyalása példa nélküli. A keresztény pártokkal kialakult holtversenyhez hozzájárult az is, hogy több csalódott CDU-támogató az AfD-hez pártolt át.

A keresztény pártok népszerűségének hanyatlását többen összekötik azzal, hogy az elmúlt hetekben jelentősen csökkent a bizalom Merzcel szemben. Általános a vélekedés, hogy a kereszténydemokrata kancellárjelölt elveszítette szavahihetőségét, miután 180 fokos fordulatot vett az ország jövőbeni eladósodásával kapcsolatos politikája. A választások előtt a sikerének egyik oszlopa volt, hogy a leghatározottabban állást foglalt az alkotmányban rögzített, a hitelfelvételeket minimálisra korlátozó úgynevezett adósságfék mellett, a választások után ugyanakkor a leendő koalíciós partner szociáldemokratákkal együtt épp az ellenkezője mellett döntött.

Felettébb kellemetlennek hangzó bírálatot fogalmaztak meg Merzcel szemben tekintélyes újságírók egy panelbeszélgetésen. Többségük ugyanis azon a véleményen volt, hogy a kancellárjelölt ugyan jó szónok, de nem rendelkezik a kancellári tisztség betöltéséhez szükséges vezetői képességekkel. Merz egyébként a Merkel-érában hosszú időre kivonult a politikai életből, ahová a 2020-as évek elején tért vissza.

„Friedrich Merz legnagyobb problémája Friedrich Merz”

– fogalmaztak.

Mindez azonban immár aligha változtat azon, hogy a CDU elnöke Németország következő kancellárja lesz. Ehhez azonban változtatni kell azon a politikáján, hogy – mint pártbeli bírálói fogalmaztak – „mi csak tárgyalunk, de a szociáldemokraták mindent keresztülvisznek”.

Noha a kancellárjelölt az elmúlt napok fejleményeivel kapcsolatban egyelőre nem nyilatkozott, elemzők arra számítanak, hogy a konzervatívok a következő napok koalíciós tárgyalásain az adópolitika vagy a migráció területén keményebb magatartásra váltanak. Értesülések szerint ilyen törekvésekkel vágtak neki a hétfőn kezdődött újabb fordulónak.

Mindezt a CDU frakcióvezetője úgy fogalmazta meg, hogy „célunk a teljes irányváltás a gazdaság, a migrációi és a biztonság területén”. Thorsten Frei szerint a közvélemény-kutatások mostani eredményeiben is az tükröződik vissza, hogy a „rendkívül nagy a vágy a korábbi kormánypolitika gyökeres megváltoztatása iránt”.