A kereszténydemokrata politikus a hét végén több egymást követő interjúban foglalkozott az általa vezetett, minden valószínűség szerint május első hetében hivatalba lépő koalíció külpolitikájával. A Handelsblattnak, valamint az ARD közszolgálati televíziónak nyilatkozva Friedrich Merz mindenekelőtt az Ukrajnához fűződő viszonyt, valamint az Egyesült Államokkal való kapcsolatokat, és nem utolsó sorban Oroszországot érintette.
Merz megerősítette, hogy az általa vezetett kormány folytatja Ukrajna támogatását, ugyanakkor állást foglalt Kijev azonnali uniós és NATO-csatlakozása ellen. Szavai szerint Ukrajna nagyon nagyon nagy európai ország, de háborúban áll.
„Egy háborúban álló ország nem válhat sem az EU, sem a NATO tagjává”
– jelentette ki. Ehhez ugyanakkor hozzáfűzte, hogy az Ukrajnának az EU-csatlakozásra adott ígéret érvényes, mint ahogy érvényes a NATO-csatlakozás perspektívája is, „de mindkettő esetében először arra van szükség, hogy a háború véget érjen”.
Az ARD-nek nyilatkozva rendkívül élesen bírálta Oroszországot az ukrán Szumi városa ellen végrehajtott, számos halálos áldozatot és sebesültet követelő rakétatámadás miatt. Az orosz vezetést a legsúlyosabb háborús bűnök elkövetésével vádolta. A történteket szerinte álnokságban már nem lehet felülmúlni. Vlagyimir Putyin orosz elnök nyilvánvalóan gyengeségként értelmezi a tárgyalási hajlandóságot – mondta Merz, utalva mindenekelőtt az amerikai közvetítői erőfeszítésekre.
Merz óva intett attól, hogy alábecsüljék Oroszország állóképességét. Az orosz emberek könyörtelen szenvedése szerinte mindig is része volt az oroszországi politikának, és ebből kiindulva kevés remény van arra, hogy a háború valamikor magától megoldódik, mert az ország kivérzik vagy politikai felkelés indul a a rezsim ellen.
A CDU vezetője megismételte, hogy az általa vezetett kormány kész Taurus cirkálórakétákat szállítani Ukrajnának, ha ezt európai szinten koordinálják.
„További orosz támadások esetén Ukrajnának képesnek kell lennie arra, hogy megsemmisítse például az Oroszország és a Krím közötti legfontosabb szárazföldi összeköttetést”
– mondta. Ennek az az oka, hogy az orosz hadsereg katonai ellátásának nagy része az oroszok által megszállt félszigeten található. Merz szerint ez hozzájárulhatna ahhoz, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök felismerje a háború reménytelenségét.
Az ARD-nek nyilatkozva a német kormány és az Egyesült Államok jövőbeli kapcsolataival is foglalkozott. Merz bejelentette, hogy július végéig, még a nyári szünet előtt az Egyesült Államokba szeretne utazni bemutatkozó látogatásra. Ukrajnát, Kínát és Tajvant, valamint a vámpolitikát nevezte meg Donald Trump amerikai elnökkel folytatott beszélgetés témájaként.
Szerinte Trumpnak sem okoz örömet mindaz, amit Vlagyimir Putyin orosz elnök művel az Ukrajna elleni jelenlegi támadásokkal. „Épp ellenkezője történik annak, amit az elnök el akart érni. Ezért közös stratégiai megközelítést kell keresnünk” – jelentette ki Merz.
Az elmúlt napokban a leendő kancellár közvetve bírálta az amerikai elnök Németországot erőteljesen sújtó vámháborúját. Donald Trump „hadüzenete” nyomán Merz sürgette a szociáldemokratákkal való koalíciós megállapodás mielőbbi megkötésé, és állást foglalt Európa összefogása mellett.
„Nem akarok egyedül Németország nevében beszélni Washingtonban, számomra az egységes Európa prioritás”
– jelezte Merz. A CDU politikusa hasonlóan gondolkodik, mint Elon Musk: az USA-val folytatott vámvitában egy vámmentes transzatlanti szabadkereskedelmi övezetet hozna létre, mindenre nulla százalékos vámmal – ez szerinte mindkét fél érdeke lenne.