Címke: biológia (52 cikk)

Kínai kutatók olyan biológiai világra bukkantak egy, a Dél-kínai-tengeren található, sötét víznyelő mélyén, ami alapjaiban változtathatja meg az életről alkotott elképzeléseinket.

Összesen 12 ország egyetemei és kutatócsoportjai dolgoznak össze annak érdekében, hogy feltérképezzék és jobban megismerjék az egykor gyakori, mára viszont súlyosan veszélyeztetett tokhalféléket. A kapott eredményeket felhasználva az élővilág számára sokkal kedvezőbb módon lehet majd helyreállítani a folyóvizeket.

A Sun Yat-sen Egyetem kutatói tömegével engedik szabadon a megtermett, emberre veszélytelen szúnyogokat, mert azok a chikungunya nevű betegséget terjesztő, veszélyes szúnyogokra vadásznak.

Sokakkal megesett már, hogy egy nap belenézett a tükörbe, és azt érezte, hogy megöregedett. Azonban lehetséges, hogy ez nem csupán szubjektív élmény, ugyanis kiderült, hogy nem fokozatosan öregszünk, hanem vannak bizonyos életkorok, amik lényegesen nagyobb nyomot hagynak rajtunk.

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársa szerint a klímaváltozás és az emberi tevékenység komoly hatással lesz a tó élővilágára, de vannak biztató változások.

Végrehajtási rendeletet írt alá hétfőn Donald Trump amerikai elnök a kórokozók hatékonyságát ideiglenesen növelő, úgynevezett funkciójavító nemzetközi biológiai kutatások szövetségi finanszírozásának a tilalmáról annak érdekében, hogy növelje a kutatások biztonságát.

Életének 100. évében elhunyt Szabó Lászlóné Borsos Olga, a biológiai tudományok kandidátusa, címzetes egyetemi docens, a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett kutató – tudatta a lánya az MTI-vel szombaton.

Az öt és fél kilométeres mélységben megtalált soklábú, sokcsápú tüskésbőrű eddig ismeretlen volt a tudósok számára.

A kutatókat is meglepte, mekkora utat tett meg a fiatal állat a sarkvidék jegén keresztül.

A fényképész-páros először egy másik faj példányainak hitte a gombákat, amelyekről most kiderült, hogy képesek fényt kibocsátani.

A 2024-es évben is büszkeségre adhat okot, hogy több nemzetközi jelentőségű felfedezés, tudományos áttörés mögött magyar tudósok, kutatók munkája áll.

A 2023-as jelentésben az áll, hogy a női 66 kilogrammos súlycsoportban olimpiai aranyat szerző algériai ökölvívó egy 5-alfa reduktáz nevű szexuális fejlődési rendellenességben szenved, ami biológiailag férfiaknál fordul elő.

A patkányok társas viselkedését feltérképező kutatás eredményeiről számoltak be az ELTE Biológiai Fizika Tanszékének és az Etológia Tanszékének munkatársai a Scientific Reports folyóiratban. A kutatók megállapították, hogy a tesztek által meghatározott "személyiségjegyek" és a patkányok csoportokon belüli viselkedése nagyon különböző. Nagy Máté, a kutatócsoport tagja az InfoRádiónak azt mondta: voltak olyan vizsgált csoportok, ahol erős hierarchia alakult ki, míg más közösségekben hasonló volt az egyedek viselkedése.

Mivel ezek a fajta cápák több mint két kilométer mélyen élnek a vízfelszín alatt, a tudósoknak nemigen van alkalmuk tanulmányozni őket.

Egyliternyi Balaton-vízben 21 mikroműanyag található, a Kis-Balatonban 7-8 körül van ez a szám. Európai viszonylatban ez nem kiugróan nagy mennyiség, a folyókban sokkal rosszabb a helyzet, a Bodrogban például tízszer ekkora a mikroműanyag-szennyezzés.

Az árvaszúnyogok az emberre teljesen ártalmatlanok, legfeljebb zavaróak lehetnek, amikor nagy számban rajzanak. Mennyiségük nagyban összefügg a tó vizének minőségével.

A kínai fővárosban kétfajta fát ültetnek gyakran a közterületekre, amik eltérően reagálnak az állandó fényre, de mindkettő keményebb és kevésbé ízletes leveleket növeszt.

Az egy hónapot felölelő expedíció feltérképezett egy több mint 3100 méter magas, víz alatti hegységet és számos, a tudomány számára vélhetően ismeretlen élőlényt.

A Balaton jelenleg legalgásabb részén is jóval az egészségügyi határérték alatt van a kékalgák mennyisége. Ugyanakkor a tartósan nagy melegtől nem lesz több alga, pár héten belül változatlan időjárás esetén komolyabb algavirágzástól sem kell tartanunk a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének (BLKI) kutatói szerint.

A Balaton hőmérséklete megközelítette a 30 Celsius-fokot, a Velencei-tóé el is érte. De mit jelent ez az állóvizek élővilága számára?