Infostart.hu
eur:
387.61
usd:
329.55
bux:
111205.62
2025. december 29. hétfő Tamara, Tamás
Nyitókép: Pixabay

Századik életévében elhunyt a neves magyar kutató

Életének 100. évében elhunyt Szabó Lászlóné Borsos Olga, a biológiai tudományok kandidátusa, címzetes egyetemi docens, a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett kutató – tudatta a lánya az MTI-vel szombaton.

Borsos Olga 1926-ban született Debrecenben. Elemi és gimnáziumi tanulmányait a debreceni Református Dóczi Leánynevelő Intézetben végezte, majd beiratkozott a Tisza István Tudományegyetem (ma: Debreceni Egyetem) Bölcsészettudományi Karának természetrajz-földrajz tanári szakára. 1949-ben középiskolai tanári oklevelet kapott, 1950-ben pedig egyetemi doktori oklevelet szerzett növénytan főtárgyból, valamint állat- és embertan melléktárgyakból. Már másodéves egyetemi hallgatóként részt vett a Növénytani Intézet munkájában – olvasható a család által küldött életrajzban.

1950-1951-ben biológia vezetőtanárként dolgozott a debreceni Mezőgazdasági Gimnázium és Technikumban, 1951-ben az MTA tudományos munkatársnak nevezte ki a Növénytani Intézethez.

1956-ban az MTA áthelyezte a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Növényrendszertani- és Növényföldrajzi Tanszékére, ahol 1983-as nyugdíjazásáig, továbbá utána mint szerződéses tudományos főmunkatárs 1996-ig végzett kutatói-oktatói tevékenységet. 1960-ban a biológiai tudományok kandidátusa lett, 1966-ban pedig címzetes egyetemi docensi címet kapott.

A tudományos kutatómunkát már egyetemi hallgató korában, 1946-ban megkezdte a debreceni Növénytani Intézetben. Az 1949-ben beadott tanári szakdolgozata, majd 1950-ben a doktori disszertációja témája a Kárpát-medence vadon termő orchideáinak rendszertani és növényföldrajzi monografikus feldolgozása volt. E témakörből készült kandidátusi értekezése is, mellyel 1960-ban elnyerte a biológiai tudományok kandidátusa címet.

A szabadföldi orchideákkal végzett rendszertani, areálgeográfiai, növénycönológiai, szövettani, természetvédelmi kutatásainak - melyeket több mint öt évtizedig folytatott - eredményei számos hazai és külföldi szakfolyóiratban megjelentek. Ezenkívül számos más, egy- és kétszikű virágosnövényfaj mikroszisztematikai, florisztikai, rendszertani, anatómiai, ökológiai feldolgozását végezte.

Orchidea-kutatásai mellett kutatómunkája a Lotus corniculatus agg. alakkörének teljes botanikai-biológiai feldolgozására irányult. E témakör kapcsán hívták meg 1971-ben a montreali McGill University Genetics Departmentbe, hogy vendégprofesszorként részt vegyen az intézet kutatási programjában, a Lotus nemzetség botanikai- és agrárkutatási szempontok szerinti feldolgozásában. Az ott eltöltött négy hónapban sikerült megalapoznia az MTA Tudományos Minősítő Bizottságához 1977-ben benyújtott disszertációjának anyagát.

A közleményben kitérnek arra is, hogy dolgozatát az akkori Tudományos Minősítő Bizottság „tudománypolitikai” meggondolásból nem engedte megvédeni. A tanulmány számos eredménye hazai és külföldi szakfolyóiratokban és önálló könyvként is megjelent.

Akadémiai kutatómunkája mellett rendszeresen részt vett mind a Debreceni Egyetem, mind az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatómunkájában is.

Alapító tagja és tíz éven át elnöke volt a Magyar Orchidea Társaságnak. Tudományos munkájának egyik eredményeként egy orchidea faj, a dactylorchiza maculata varietas Olgae róla kapta a nevét.

1999-ben a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen (ma: Debreceni Egyetem) az aranydiplomát, 2009-ben pedig a gyémántdiplomát vehette át. 2011-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést.

Címlapról ajánljuk
Hatalmas veszteségeket szenved el Oroszország - Meddig bírhatja még az orosz haderő?

Hatalmas veszteségeket szenved el Oroszország - Meddig bírhatja még az orosz haderő?

Amikor 2022 februárjában kirobbant az orosz-ukrán háború, senki nem gondolta, hogy Ukrajna képes lesz most már közel négy éven keresztül kitartani Oroszországgal szemben. Amikor a Nyugat Kijev tartós támogatása mellett döntött, és szankciókat vezetett be Moszkvával szemben, senki nem gondolta, hogy az orosz hadiipar képes lesz idáig kitartani. Oroszország azonban hatalmas haditechnikai tartalékokkal rendelkezett, olyannyira, hogy még az sem viselte meg, amikor veszteségei számszerűleg elérték a hadrendben tartott állomány értékét. Idén ugyanakkor már akadoztak a szovjet gőzhenger fogaskerekei, ugyanakkor a nyomás Ukrajnán továbbra sem enyhül. Az alábbi cikkünkben idén év végén is megnézzük, mekkora tartalékot mozgósított Moszkva, és még mennyi állhat rendelkezésére.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×