Infostart.hu
eur:
355.25
usd:
308.28
bux:
133670.96
2026. június 6. szombat Cintia, Norbert
Nyitókép: Unsplash

A tudomány jelen állása szerint tényleg vannak pontok, amikor egyszer csak megöregszünk

Sokakkal megesett már, hogy egy nap belenézett a tükörbe, és azt érezte, hogy megöregedett. Azonban lehetséges, hogy ez nem csupán szubjektív élmény, ugyanis kiderült, hogy nem fokozatosan öregszünk, hanem vannak bizonyos életkorok, amik lényegesen nagyobb nyomot hagynak rajtunk.

Azt már régóta tudni, hogy bizonyos szokások, élethelyzetek (például az állandó stressz) felgyorsítják ezeknek az öregedés „tüneteknek” a jelentkezését, és persze fontos tényező a genetika is – írja a hvg.hu. Azonban a látszattal ellentétben az öregedés nem egy egyenletes folyamat, amit az olyan videók is alátámasztanak, amik több év vagy akár évtized idősödését mutatják be egyetlen emberen, naponta készült fotók ezreivel.

A tudomány jelen állása szerint igenis van az életben olyan pont, amikor ténylegesen elkezdünk öregedni.

A Stanford Egyetem 2019-ben publikált egy kutatást, amelyben három ilyen öregedési mérföldkövet azonosítottak a felnőtt emberek életében. A kutatás újszerűségét az adta, hogy rámutatott: az öregedés nem fokozatosan, hanem bizonyos rövidebb időszakokban szembetűnőbb változással megy végbe.

A kutatás során több mint 4 ezer ember adatait vizsgálták meg, és ez alapján következtettek arra, hogy

átlagosan 34, 60 és 78 éves korban jön el egy olyan pont, amikor a szervezet tesz egy nagy lépést az öregedés folyamatában.

A kutatók 18 és 95 év közötti emberek vérplazmájában található fehérjéket vizsgáltak, mivel a tudósok megfogalmazása szerint ezek a sejtek a szervezet „igáslovai”, és a szintjük jelentős változása a szervezet változására is utal.

Összesen több mint háromezer különböző fehérjét különítettek el, ezek közül 1379 olyan volt, aminek a szintje az életkor alapján jelentős eltérést mutatott. Érdekesség, hogy már ezek közül mindössze 9 alapján is „elég jól meg lehet tippelni”, 373 alapján pedig szinte teljes bizonyossággal meg lehetett mondani az alany életkorát. A kutatásban

nem az volt a meglepő, hogy a biomarkerek az életkor előrehaladtával változnak, hanem az, hogy fokozatosság helyett bizonyos pontokon nagyobb mértékben.

Pár évvel később egy másik tanulmány alapvetően hasonló következtetésre jutott, viszont más öregedési pontokat azonosított. Ezt a kutatást 2024-ben szintén a Stanford Egyetem tette közzé. A minta ezúttal jóval kisebb volt, mindössze 108 embert vizsgáltak 25 és 75 év között, viszont jóval alaposabban: az alanyok több éves időszakon keresztül legalább pár havonta adtak vért, a mintákban pedig nemcsak fehérjéket, hanem mintegy 135 ezer biológiai jellemzőt különítettek el. A fő megállapítás itt is hasonló: a szervezetünk bizonyos időszakokban drasztikusabb változáson megy keresztül.

A második kísérlet szerint átlagosan 44 és 60 éves korban következik be jelentősebb változás. A két kutatásban a második öregedési pont megegyezik, az első azonban eltér.

További érdekesség még a második tanulmányban, hogy míg korábban a kutatók azt feltételezték, hogy a 40-es években bekövetkező biológiai változások elsősorban a nőket érintik a perimanopauzán keresztül, amikor az eredményeket a nemek alapján kettébontották, azt tapasztalták, hogy ebben az életkorban a férfiak szervezete is hasonló mértékben változik.

Címlapról ajánljuk

Eltörölték a tanárok teljesítményértékelő rendszerét – már meg is jelent a Magyar Közlönyben, íme a részletek

A kormány csütörtökön döntött, és a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón bejelentették: eltörlik a tanárok teljesítményértékelő rendszerét. és újat dolgoznak ki helyette. Az előző tanévre már nem is kell alkalmazni. A rendelet meg is jelent a Magyar Közlönyben. Lannert Judit miniszter egy posztban indoklást is adott a döntéshez.
A tőzsde elhallgatott fegyvere: Valóban többet ér a cég, ha jól kommunikál?

A tőzsde elhallgatott fegyvere: Valóban többet ér a cég, ha jól kommunikál?

A Portfolio Checklist Extra adásában a tőzsdei jelenlét egyik legfontosabb, mégis sokszor alulértékelt elemére fókuszálunk: a befektetői kapcsolattartásra, vagyis az Investor Relations tevékenységre. Egy tőzsdei társaság értékét nemcsak az üzleti eredményei határozzák meg, hanem az is, hogy mennyire képes érthetően, hitelesen és rendszeresen kommunikálni a befektetők, az elemzők és a piac felé. Az IR ma már nem pusztán kötelező tájékoztatás, hanem stratégiai eszköz a bizalomépítésben, a likviditás növelésében és a vállalat hosszú távú megítélésének alakításában. Magyarországon az elmúlt években egyre több kibocsátó ismerte fel ennek jelentőségét, és most egy új mérföldkőhöz érkeztünk: formálódik a hazai Investor Relations Klub és szakmai szövetség, amelynek célja a tudásmegosztás, a jó gyakorlatok elterjesztése és a magyar tőkepiac fejlődésének támogatása. Erről, valamint a hazai és nemzetközi IR-trendekről beszélgetünk Schuszter Péterrel, az Univerz Invest vezérigazgatójával.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×