Infostart.hu
eur:
368.66
usd:
318.45
bux:
0
2026. szeptember 2. szerda Dorina, Rebeka
Nyitókép: Unsplash

A tudomány jelen állása szerint tényleg vannak pontok, amikor egyszer csak megöregszünk

Sokakkal megesett már, hogy egy nap belenézett a tükörbe, és azt érezte, hogy megöregedett. Azonban lehetséges, hogy ez nem csupán szubjektív élmény, ugyanis kiderült, hogy nem fokozatosan öregszünk, hanem vannak bizonyos életkorok, amik lényegesen nagyobb nyomot hagynak rajtunk.

Azt már régóta tudni, hogy bizonyos szokások, élethelyzetek (például az állandó stressz) felgyorsítják ezeknek az öregedés „tüneteknek” a jelentkezését, és persze fontos tényező a genetika is – írja a hvg.hu. Azonban a látszattal ellentétben az öregedés nem egy egyenletes folyamat, amit az olyan videók is alátámasztanak, amik több év vagy akár évtized idősödését mutatják be egyetlen emberen, naponta készült fotók ezreivel.

A tudomány jelen állása szerint igenis van az életben olyan pont, amikor ténylegesen elkezdünk öregedni.

A Stanford Egyetem 2019-ben publikált egy kutatást, amelyben három ilyen öregedési mérföldkövet azonosítottak a felnőtt emberek életében. A kutatás újszerűségét az adta, hogy rámutatott: az öregedés nem fokozatosan, hanem bizonyos rövidebb időszakokban szembetűnőbb változással megy végbe.

A kutatás során több mint 4 ezer ember adatait vizsgálták meg, és ez alapján következtettek arra, hogy

átlagosan 34, 60 és 78 éves korban jön el egy olyan pont, amikor a szervezet tesz egy nagy lépést az öregedés folyamatában.

A kutatók 18 és 95 év közötti emberek vérplazmájában található fehérjéket vizsgáltak, mivel a tudósok megfogalmazása szerint ezek a sejtek a szervezet „igáslovai”, és a szintjük jelentős változása a szervezet változására is utal.

Összesen több mint háromezer különböző fehérjét különítettek el, ezek közül 1379 olyan volt, aminek a szintje az életkor alapján jelentős eltérést mutatott. Érdekesség, hogy már ezek közül mindössze 9 alapján is „elég jól meg lehet tippelni”, 373 alapján pedig szinte teljes bizonyossággal meg lehetett mondani az alany életkorát. A kutatásban

nem az volt a meglepő, hogy a biomarkerek az életkor előrehaladtával változnak, hanem az, hogy fokozatosság helyett bizonyos pontokon nagyobb mértékben.

Pár évvel később egy másik tanulmány alapvetően hasonló következtetésre jutott, viszont más öregedési pontokat azonosított. Ezt a kutatást 2024-ben szintén a Stanford Egyetem tette közzé. A minta ezúttal jóval kisebb volt, mindössze 108 embert vizsgáltak 25 és 75 év között, viszont jóval alaposabban: az alanyok több éves időszakon keresztül legalább pár havonta adtak vért, a mintákban pedig nemcsak fehérjéket, hanem mintegy 135 ezer biológiai jellemzőt különítettek el. A fő megállapítás itt is hasonló: a szervezetünk bizonyos időszakokban drasztikusabb változáson megy keresztül.

A második kísérlet szerint átlagosan 44 és 60 éves korban következik be jelentősebb változás. A két kutatásban a második öregedési pont megegyezik, az első azonban eltér.

További érdekesség még a második tanulmányban, hogy míg korábban a kutatók azt feltételezték, hogy a 40-es években bekövetkező biológiai változások elsősorban a nőket érintik a perimanopauzán keresztül, amikor az eredményeket a nemek alapján kettébontották, azt tapasztalták, hogy ebben az életkorban a férfiak szervezete is hasonló mértékben változik.

Címlapról ajánljuk

Tízből hét magyart érint, mégis sokan csak akkor lépnek, amikor már baj van

A Semmelweis Podcast második adásában Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője kiemelte: a családorvosok körében tavaly indult el az életmód licenc képzés, az első orvosok pedig már le is vizsgáztak. A szakember az életmódorvoslás hat fő pillérét is megemlítette a beszélgetésben.
inforadio
ARÉNA
2026.09.02. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Alaposan elromlott a hangulat a világ tőzsdéin

Alaposan elromlott a hangulat a világ tőzsdéin

Eséssel indították a szerdai kereskedést az ázsiai részvénypiacok, miután az olajárak újabb emelkedése felerősítette az inflációs félelmeket, és világszerte feljebb hajtotta az állampapírpiaci hozamokat. A befektetők attól tartanak, hogy az energiaellátás tartós zavarai és a magasabb olajárak lassíthatják az infláció mérséklődését, ezért a jegybankok a korábban vártnál tovább tarthatják szigorúan a monetáris kondíciókat. A kedvezőtlen hangulat már a keddi amerikai és európai kereskedésben is éreztette hatását, a ma reggeli ázsiai kereskedésben pedig az amerikai részvényindexek határidős jegyzései is lejjebb kerültek. Ázsiában a Nikkei és a Kospi is esett, a befektetők a közelgő japán kamatdöntésre, valamint a jen gyengülésére adott esetleges jegybanki válaszra is figyelnek. A Brent ára közben hordónként 96 dollár közelébe emelkedett.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×