A norvég sarkkutatási intézet munkatársát, Eva Fugleit is meglepte, amikor 2018 nyarán meglátta egy GPS-jeladó pozícióját, és azt hitte, valami tévedésről van szó - írja a The Guardian cikke alapján a Telex. Kollégáival elkezdtek utánanyomozni, merre és milyen földrajzi viszonyok között haladt a jeladó és végül kizárt minden olyan lehetőséget, ami emberi beavatkozást feltételezett volna.
A GPS-jel annyira északon jelzett, amerre már hajók sem járnak, csak jég van, amerre a szem ellát. Így egyetlen lehetséges magyarázat maradt:
a jeladó valóban azon a sarki rókán volt, amelyikre eredetileg felszerelték.
A kutatást 2019 júniusában publikálták a Polar Research szakmagazinban. A biológusok korábban is tudták, hogy a sarki rókák hatalmas távolságokat tudnak megtenni élelem után kutatva, azonban amit a tanulmányban bemutatott nőstény művelt, az később bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe is.
A fiatal rókára 2017 júliusában szerelték fel a jeladót a Norvégiához tartozó, az országtól északra található Spitzbergákon. Ott is élt 2018. március 26-ig, amikor elhagyta a szigetcsoportot és megkezdte nagy menetelését. 21 nap alatt 1512 kilométert tett meg, aztán elérte Grönlandot. Ezután folytatta vándorútját nyugat felé, majd június 10-én megérkezett az Ellesmere-szigetre, Kanada legészakibb részére. Vagyis 76 nap alatt jutott el Norvégiától Kanadáig, ezalatt kisebb-nagyobb kanyarokkal összesen 3506 kilométert tett meg (légvonalban 1789 kilométert).
A róka így átlagosan több mint 46 kilométert tett meg naponta, ami több, mint egy maratoni táv.
De, mint írják, olyan nap is előfordult, amikor a Grönland északi részét fedő jégtakarón 155 kilométert haladt. Ekkor merült fel a kutatókban, hogy a jeladó már nem az állaton van. A jel későbbi mozgása viszont kétségtelenné tette, hogy a kis nőstény tett meg ekkora távolságot. Hozzáteszik, az állat haladását az is segíthette, hogy egy olyan jégtáblán futhatott, ami egyébként is Kanada felé mozgott éppen. Eva Fugleit szerint ez a faj vizsgálata történetében a leggyorsabb vándorlási sebesség.
A rekorder róka a faj kanadai populációjában telepedett le, további sorsa ismeretlen, mert a jeladó 2019 februárjában megszűnt működni.
A sarki jég kulcsfontosságú a sarki rókák vándorlásának szempontjából, hiszen az egybefüggő jégtakaró teszi lehetővé akár a kontinensek közti helyváltoztatást is. A klímaváltozás hatásai természetesen egyre nehezebbé teszik ezt, és egyre inkább korlátozzák a vadon élő sarki rókák mozgási lehetőségeit - írja a lap.