Címke: űrkutatás (414 cikk)

A Szaturnusz kutatására küldött Cassini űrszonda végrehajtotta azt a pályamódosítást, mely a végső, megsemmisítő "nagy ugrás" felé irányította - írta a BBC hírportálja.

Bórt fedeztek fel a vörös bolygón, és ez egy új tanulmány szerint ez segíthet a kutatóknak megválaszolni a kérdést, hogy kialakulhatott-e az élet a bolygón - írta a 24.hu.

Mágneses nulltér laboratórium épülhet a Sopron melletti Fertőbozon 2018-ra az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, valamint a MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) által elnyert 434,59 millió forintos, vissza nem térítendő uniós pályázatnak köszönhetően.

Egy új, Nature Geoscience folyóiratban megjelent tanulmány szerint esténként havazik a vörös bolygón - igaz, nem éppen úgy, mint ahogy a Földön megszokhattunk.

Minden eddiginél részletesebb és élesebb képeket készít a Yepun teleszkóp.

Paolo Nespoli olasz, Szergej Rjazanszkij orosz és Randy Bresnik amerikai űrhajóssal a fedélzetén felbocsátják a Szojuz MSZ-05 űrhajót a bajkonuri űrközpontban pénteken. A három asztronauta a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomásra utazik.

Vélhetőleg egyfajta kozmikus sárgolyóból alakult ki a Naprendszer legtöbb aszteroidája - állapította meg két kutató az általuk végzett szimulációs vizsgálatok alapján. Eredményeiket a Science Advances című tudományos lapban mutatták be.

Magyarok is részt vesznek az Európai Űrügynökség új, PLATO (Planetary Transits and Oscillations of Stars, vagyis ’bolygótranzitok és csillagoszcillációk’) névre keresztelt programjában. A terv szerint 9 év múlva pályára álló űrtávcső exobolygókra vadászik majd, és képes lesz arra, hogy az eddigieknél fényesebb csillagok mellett is észlelje a bolygókat, a jelenleg vizsgáltnál sokkal nagyobb területen. A program nem titkolt célja az is, hogy földön kívüli – esetleg értelmes – életet találjon. A jelenlegi eszközeinkkel elutazni valószínűleg nem tudnánk egy idegen civilizációhoz, de egy "plátói" kapcsolat is korszakalkotó felfedezés lenne az emberiség számára.

A Kepler űrtávcső segítségével magyar csillagászok megmérték az Aranyjános kisbolygó forgási sebességét. Eszerint a 200 éve született költőről elnevezett égitesten nagyon gyorsan telnek a napok: a kisbolygó 3,5 óra alatt megfordul a tengelye körül – mondta az InfoRádiónak Sárneczky Krisztián, az MTA csillagásza.

2018 októberében kezdheti meg működését, a Hubble űrteleszkóp utódja, a 6,5 méter átmérőjű lencsével rendelkező James Webb űrteleszkóp. Ez az infravörös tartományban érzékelő eszköz elődjénél jóval nagyobb érzékenységű, távoli galaxisokat, születő csillagokat és naprendszeren kívüli úgynevezett exobolygókat kutat majd. Képes lesz a csillagok fizikai, kémiai összetételét, az exobolygók légkörét is vizsgálni. Ezen vizsgálatokat segíti a magyar kutatók által létrehozott színképadatbázis, amellyel a teleszkóp által rögzített képeket összevetve meg lehet állapítani a csillagok, bolygók tulajdonságait.

Egymillió embert juttatna el a Marsra a következő 50-100 évben Elon Musk - derül ki az amerikai milliárdos, a SpaceX vállalat vezetője által papírra vetett tervekből, amelyet a New Space folyóirat ismertetett.

Legjobb esetben is 16 év kell még ahhoz, hogy a NASA űrhajósai elindulhassanak a Marsra, az amerikai űrkutatási hivatal azonban már most bemutatta azokat az asztronautákat, akiket kiszemelt a feladatra. Már maga az utazás is lényegesen tovább tart majd, mint bármi, amit eddig ember tett a távoli űrben. Kereszturi Ákos űrkutató az InfoRádió Szigma a holnap világa című tudományos magazinműsorban azt mondta: a műszaki kihívás mellett az a legkeményebb feladat, hogy évtizedekig kell folyamatosan biztosítani az anyagi fedezetet a kutatómunkához.

Lenyűgöző képet választott a nap fotójának a NASA.

Kék vihar a Juno felvételén. A teljes fotóért kattintson!

Több mint két és félmilliárd forintot szán a kormány jövőre arra, hogy Magyarországnak helye legyen az Európai Űrkutatási Intézet (ESA) asztalánál - számol be a benyújtott törvényjavaslat alapján az mfor.hu

Egy évvel elhalasztották egy új amerikai űreszköz 2018-ra tervezett Hold-kerülését - jelentette be az amerikai űrkutatási hivatal (NASA).

Mintha csak az űrben utazna, olyan jól láthatja a hamarosan a Szaturnusz légkörében elégő Cassini felvételén, ahogy napfényben fürdik a Naprendszerünk egyik legfurcsább jelensége.

A NASA tervei szerint 2019-ben beindulna a Mars-expedíció egy Hold körüli űrbázis kialakításával. 2033-ban pedig elérhetik az első űrhajósok a Marsot és megtörténhet az első séta a vörös bolygó felszínén. Az ehhez szükséges szellemi kapacitás rendelkezésre áll, a Mars-utazás azonban pénz kérdése - mondta el az InfoRádiónak Sárneczky Krisztián csillagász, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa.

A Szaturnusz és gyűrűi között nagyjából kétezer kilométer széles, viszonylag pormentes sáv tátong, a "nagy üresség" a Cassini űrszonda adatait elemző tudósokat is meglepte - írta az amerikai űrkutatási hivatal (NASA).

Húsz év után véget ér a Cassini űrszonda küldetése a Szaturnusznál, amely eddig, a csillagászok számára is meglepő adatot mért, például az óriásbolygó gyűrűrendszeréről. „A Szaturnusz gyűrűi apró kövekből, kavicsokból, porszemcsékből állnak, és a kiterjedéséhez képest nagyon vékonyak a gyűrűi” - mondta az InfoRádió Szigma – a holnap világa tudományos magazinműsorában Szabados László, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutatóintézetének munkatársa.