Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel
This image is one of the most photogenic examples of the many turbulent stellar nurseries the NASA/ESA Hubble Space Telescope has observed during its 30-year lifetime. The portrait features the giant nebula NGC 2014 and its neighbour NGC 2020 which together form part of a vast star-forming region in the Large Magellanic Cloud, a satellite galaxy of the Milky Way, approximately 163 000 light-years away.
Nyitókép: Space Telescope Science Institut

Harminc éve a fejünk fölött készíti a csodásnál csodásabb képeket

A Hubble a fent látható a képpel ünnepli a 30. születésnapját. Ennek kapcsán felidézzük az űrteleszkóp néhány nagy felfedezését is.

Idén április 24-én volt 30 éve, hogy fellőtték és pályára állították a Hubble űrtávcsövet, amely forradalmi változást hozott az űrkutatásban, milliónál is több képet készített és elődleges eszközévé vált a csillagászat népszerűsítésének – mondta az InfoRádiónak Kiss László, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója.

"A távcső a földi légkörön túlról kémleli az eget, éles képeket készítve, korábban sosem látott felvételeket készít. Például a Jupiterbe 1994-ben becsapódott egy üstökös, ezt rögzítette a Hubble, fantasztikus eredmény volt. A szemünk előtt történt egy olyan kozmikus katasztrófa, ami annak idején például a dinoszauruszokat a Földön kipusztította".

A Hubble az amerikai Nagy obszervatóriumok sorozat első tagja, és a közeli infravörös, látható fény és ultraibolya tartományban végez észleléseket. Nevét Edwin Hubble huszadik századi csillagászról kapta, aki az elsők között érvelt a mellett, hogy a távoli galaxisok vöröseltolódását a világegyetem tágulása okozza. A Hubble-t 1990. április 24-én indították a Kennedy Űrközpontból a Discovery űrrepülőgéppel. Az első képet az NGC 3532 nyílthalmazról készítette, 1990. május 20-án.

Ahogy a Wikipédián is olvasható, a távcső alapvetően fekete-fehérnek megfelelő képeket készít különféle hullámhosszokon. Ezeket a csillagászok az utómunkálatok során összedolgozzák és egy-egy képben egyesítik, amiken a különféle hullámhosszakat eltérő színek jelképeznek. Többnyire vörös, kék és zöld szűrőket alkalmaznak a felvételeknél, így a képek megfelelő részei is ezeket a színeket kapják. Mivel a Hubble az emberi szemnek láthatatlan utlraibolya és infravörös hullámhosszon is képes érzékelni a fényt, a tudósok ezeket további színek megjelenítésével jelenítik meg, hogy az egyébként nem látható részletek is láthatóvá váljanak.

Egy ilyen színes képpel ünnepli 30 születésnapját a Hubble. A fotón az látszik, ahogy óriási csillagok formázzák a körülöttük lévő színes gáz- és porfelhőt. "Bár ezen a látható fényben készült felvételen az NGC 2014 és az NGC 2020 elkülönülnek, valójában egyetlen hatalmas csillagkeletkezési régiót alkotnak. Ezt a területet a mi Napunknál tízszer nagyobb tömegű csillagok uralják, amik hatalmas tömegük miatt viszont alig pár millió évig ragyognak a Nap 10 milliárd évéhez képest" – írta a fotóhoz kommentárként közösségi oldalán a Svábhegyi Csillagvizsgáló.

A csillagaszat.hu portál összeszedte a Hubble 10 legfontosabb eredményét, amelyeket részletesen is leírt. Szerepel köztük

  • a szupernagy tömegű fekete lyukak felfedezése,
  • a Deep Field projektek (amikor a világűr látszólag üres területe irányában hosszú ideig működtették a távcsövet, és a hosszú expozíciós idős felvétel révén a legtávolabbi csillagrendszerek felfedezése valósult meg, és az ősrobbanás is tanulmányozható),
  • az összes anyag 85%-át kitevő rejtélyes sötét anyag időben visszamenőleg is megfigyelhető eloszlása és csomósodása,
  • az Univerzum gyorsuló tágulásának megfigyelése, valamint
  • az Univerzum korának meghatározása (14 milliárd év).

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: vasárnap leáll a paksi atomerőmű

Magyar Péter: vasárnap leáll a paksi atomerőmű

Hajnalban lekapcsolják az utolsó előtti blokkot, vasárnap pedig az utolsót is.

„Még a cipőkötés is bonyolultabb az újraélesztésnél”

A laikusok is biztonsággal használhatják az automata és félautomata defibrillátorokat, mert ezek a készülékek hangutasításokkal segítik a felhasználókat, és nem lehet velük kárt okozni – hangsúlyozta az InfoRádiónak nyilatkozó sürgősségi szakorvos, mentőorvos, az SOS Elsősegély alapító-vezetője. Márkus Dávid arról is beszélt, hogy különösen fontos a defibrillátor használata olyan helyzetekben, ahol a mentők nem tudnak néhány percen belül a helyszínre érkezni.
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×