A Napot eddig még soha nem látott közelségből és szögből vizsgáló Solar Orbital műhold hétfőn elindult hétéves útjára a floridai Kennedy Űrközpontból. A projektben Erdélyi Róbert, a Sheffieldi Egyetem és az ELTE csillagászprofesszora is részt vett. A magyar kutató a Nap ultraibolya hullámhosszán vizsgálja majd az égitestből kiáramló plazmát. Korábban az InfoRádiónak azt mondta: a kisebb plazmaörvények is nagyobbak, mint Magyarország területe.

Ezek hatalmas mágneses plazmaörvények, amik a Nap felszínétől mint egy forgószél repülnek fölfelé óriási, több kilométeres másodpercenkénti sebességgel, és valószínűleg el is hagyják a Nap felszínét - mondta a professzor.

Erdélyi Róbert szerint

a plazmaörvények vizsgálata a napfizika egyik legizgalmasabb területe.

A napfizikában és az asztrofizikában vannak úgynevezett Szent Grál-területek, alapvető kérdések, amelyeket az ember szeretne megválaszolni - néha több száz éven keresztül is. Az egyik ilyen a Nap légkörének fűtésével kapcsolatos, ami azt vizsgálja, hogy az égitest légköre melegebb, mint a felszíne. Ez olyan, mintha a légkörben sokkal melegebb lenne, mint a Föld felszínén. Ez a termodinamika törvényének egy kicsit ellentmond, és

az a kérdés, hogy miközben a Napnak a felszíne csak úgy körülbelül 6000 fokos, hogyan melegedhet fel a hőmérséklet akár több millióra is.

Az örvények elegendő energiával rendelkeznek ehhez, de a kérdés az, hogy hogyan adják át ezt a hatalmas mágneses, illetve mozgási energiát a légkörnek - ismertette a kutatás fő céljait Erdélyi Róbert.

A tudósok először 1999-ben vetették fel a Nap plazmakitöréseit tanulmányozó műhold szükségességét. A European Space Agency a küldetést 2008 és 2013 között tervezte. A szonda felépítése során azonban komoly technikai akadályokba ütköztek. Az egyik ilyen a hőszigetelés volt, amelyet végül szendvics-szerűen rétegzett titániummal oldottak meg.