Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
A brit Malloy cég T150 típusú teherszállító drónja.
Nyitókép: Malloy Aeronautics

Már megint a drónok, Németország légtere részben megbénult

Azonosítatlan drónok miatt szombat hajnalig órákon át le volt zárva a hannoveri repülőtér feletti légtér - közölte a repülőtér szóvivője.

A péntek esti korlátozás 21.47 és 0.16 között volt érvényben, ami jelentős fennakadásokat okozott a légiforgalomban. Hét érkező járatot más repülőterekre - köztük Paderbornba, Brémába, Düsseldorfba és Frankfurtba - irányítottak át. Két további járat nem tudott leszállni Hannoverben, ezért az onnan induló szombati járataikat is törölték; ezek Frankfurtba és Párizsba közlekedtek volna.

A Hannoverische Allgemeine Zeitung (HAZ) német napilap értesülései szerint először egy közeli modellrepülőtér térségében észleltek egy drónt, mintegy 80 méteres magasságban. A lap szerint körülbelül egy órával később legalább két drón megközelítette a hannoveri repülőteret.

Legutóbb novemberben zárták le a hannoveri repülőteret drónészlelés miatt, akkor 45 percig tartott a korlátozás. Az elmúlt hónapokban több német repülőtéren is fennakadásokat okoztak az engedély nélküli drónreptetések. Bár felmerült a külföldi érintettség lehetősége is, erre vonatkozóan eddig nem hoztak nyilvánosságra bizonyítékokat.

Holger Münch, a német Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) vezetője december elején közölte: Németországban az idén eddig több mint ezer gyanús drónrepülést regisztráltak. Ezek leggyakrabban katonai létesítmények vagy repülőterek környezetét érintették, de más kritikus infrastruktúrák - például védelmi ipari vállalatok és kikötők - is célponttá váltak. Münch szerint a drónok üzemeltetőinek azonosítása és kihallgatása bonyolult eljárás, ezért sok esetben nem lehet egyértelműen megállapítani, mi állhat a reptetések hátterében.

Címlapról ajánljuk
Éghajlatkutató: 2050-ig már nem tudunk változtatni, de hosszabb távon nagy a tét

Éghajlatkutató: 2050-ig már nem tudunk változtatni, de hosszabb távon nagy a tét

Magyarország Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartozik. A nyarak egyre forróbbak és szárazabbak – hívja fel a figyelmet Szabó Péter, az ELTE éghajlatkutatója, a Másfélfok szerzője. Hangsúlyozta: a hőhullámokhoz nem mindig tud alkalmazkodni a szervezet, a 2024-es két hetes forróság idején például 34 százalékos volt a többlethalálozás Budapesten.

Elképesztő szenvedésről beszélt Messi, miután megdöntött minden rekordot

„Tudtuk, hogy szenvedni fogunk, és szenvedtünk is” – mondta Lionel Messi a drámai körülmények után megszerzett győzelemről a foci-vb egyenes kieséses szakaszában a meglepetéscsapat Zöld-foki Köztársaság ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×