Címke: élővilág (43 cikk)

A Madárfigyelő Szolnok Természetvédelmi Egyesület közölte, hogy egy csaknem két és fél kilós vörösfülű ékszerteknőst fogtak be.

Magyar kutatók megtalálták az okát, hogy miért él egyre több példány a hüllőből a Balaton partvidékén.

Az árvaszúnyogok lárváit vizsgálva következtetéseket lehet levonni arról, hogy milyen volt a környezet a múltban – mondta az InfoRádióban az ELTE TTK Őskörnyezet és Klímaváltozás Kutatócsoport vezetője. Magyari Enikő hozzátette: a halpopuláció észszerű csökkentésével a régebbi időkhöz hasonlóan újra nagy árvaszúnyog-fauna lehetne a Balatonnál, amivel pedig jelentősen csökkenne a tó szervesanyag-terhelése.

A Balaton hőmérséklete megközelítette a 30 Celsius-fokot, a Velencei-tóé el is érte. De mit jelent ez az állóvizek élővilága számára?

A kórra egyelőre nincs gyógyír, megoldás, gyors terjedése miatt hazánkban – és egész Európában is – az egyik legjelentősebb erdészeti problémájaként tartják számon.

Már két helyen is idegenhonos lénai tokhalat fogtak ki a Balatonból – figyelmeztet honlapján a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Mint felhívásukban írják, ez nem gond, de az már problémát jelent, ha ezek az invazív fajok kifogásuk után vissza is kerülnek a tóba.

A vízhálózat révén rengeteg gyógyszerészeti hatóanyag, többek között fogamzásgátlókból származó szteroid kerül a vizekbe, és mint kiderült egy kutatásból, ezek az olyan egyszerű élőlényekre is hatással vannak, mint a puhatestűek.

A kutatás szerint a Föld jelentős részén 40-70 Celsius-fok közötti hőmérséklet lehet, ami az emberiség pusztulásához vezethet. A tanulmány kitér arra is, hogyan lehetne elkerülni a katasztrófát.

Sikerült megtalálni az első ázsiai lódarázsfészket Kimlén – jelentette be az első ilyen rovarra rábukkanó kimlei méhész, Márta Tamás. Korábban az agrárminiszter jelezte, hogy van ilyen, de most fotók is előkerültek.

Hatvanhét ország és az Európai Unió írta alá csütörtökig a nemzetközi vizek élővilágának védelméről szóló ENSZ-egyezményt, amely a remények szerint 2025-ben lép életbe az emberiség számára létfontosságú tengeri ökoszisztémák megóvása érdekében - közölte az ENSZ csütörtökön New Yorkban.

Nem egyforma mértékű a populációcsökkenés, de a fajok 28 százalékát már a fenyegeti.

A nyílt tengerek élővilágának védelmét célzó első nemzetközi biodiverzitási egyezmény volt a téma. Tizenöt éve folynak róla tárgyalások.

Mintegy 9,1 millió ausztrál dollár (2,5 milliárd forint) értékben indított el egy kezdeményezést Új-Dél-Wales, Ausztrália legnépesebb állama: a projekt célja, hogy megoldást találjanak a híres sydneyi kikötő moszattelepeinek és csikóhalállományának helyreállítására.

A tigrisekről viszont kedvező híreket közöltek.

Aggasztja a brazil ökológusokat, hogy évek óta nem látott szintre emelkedett az erdőirtás a brazil szavannán, a Cerrado nevű füves-fás-erdős vidéken, a világ legsokszínűbb élővilágú szavannáján.

Év végi összegzéssel jelentkezett a Monterey-öböl Akvárium Kutató Intézet (MBARI).

„Lehallgatta” a víz alatt egy újratelepített, helyreállított korallzátony életét egy kutatócsoport Indonéziában. A felvételek arról tanúskodnak: a zátony új életre kelt.

Négyszeresére növelhetik a halállományok nagyságát és sokszínűségét, ha az óceánok egy-egy térségét védetté nyilvánítják.

Decemberben az utolsó kontinensen is megjelent a koronavírus: az Antarktiszon található Bernardo O'Higgins kutatóállomás 36 munkatársa tesztelt pozitívat. Nem értük, hanem az élővilágért aggódnak igazán ma a kutatók.

Az "öreg" ugyanis magányos vadász lehette, hírből sem ismerte a mára már legendás kooperációs képességet.