eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik
Police car with bright sirens and the city in the background
Nyitókép: Getty Images/ Carrastock

Csoda, hogy a rendőrök túlélték az autós üldözést, tízen támadtak rájuk

Öt ember ellen indult eljárás, mert rendőrökre támadtak. Az ügy előzménye, hogy egy BMW-s nem állt meg a rendőrök intésére és ekkor indult az üldözés, amelynek verekedés lett a vége.

Az ügyészség közleménye szerint április 16-án az éjszakai órákban a rendőrök igazoltatni akartak egy BMW-s a 7-es út somogyi szakaszán. Az autó nem állt meg, menekülni kezdett. Az őrült száguldás végén megállt egy ház előtt és a sofőr berohant udvarra. Itt érték utol őt a rendőrök.

Igazoltatni akarták, de ellenállt és ekkor meg akarták bilincselni. Erre tucatnyi ember érkezett a telekre és dulakodni kezdtek a rendőrökkel.Közülük négyen többször ököllel megütötték a rendőröket, illetve az egyik rendőr ujját is megfeszítették annak érdekében, hogy engedje el a társukat.

A sofőr ráadásul azt kiabálta hivatalos személyek felé, hogy

"megöllek titeket”

miközben ő is szabadulni akart, így fizikailag is bántalmazta őket. Sikerült is neki elmenekülnie.

A hivatalos orvosi vélemény szerint a rendőrök 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtek.

Ezek után elfogatóparancsot adtak ki, elfogták őket és csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt elrendelték a letartóztatásukat.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×