Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Kóbor János énekes a megalakulásának 55. évfordulóját ünneplő Omega együttes koncertjén a Papp László Budapest Sportarénában 2017. december 28-án.
Nyitókép: MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Új dalokkal kiadnak három régi Omega-lemezt

Három lemez újrakiadásával folytatódott az Omega életműsorozata. A zenekar felvételeinek sorában ezúttal az első három stúdióalbum jelent meg a GrundRecords gondozásában feljavított minőségben, bónusz dalokkal.

Az Omega összes felvételének újrakiadása idén augusztusban indult két CD megjelenésével. A Beat című korong az 1966-1968 közötti kislemezeket és rádiófelvételeket tartalmazza, a Táncdalfesztivál című anyag pedig az Omega kísérőzenekari tevékenységét dokumentálta.

A széria mostani folytatása az Omega első három stúdiólemezét tartalmazza, ezekre a zenék többségét Presser Gábor komponálta, a szövegeket pedig Adamis Anna írta.

Az 1968-ban kiadott Trombitás Frédi és a Rettenetes emberek az első magyar könnyűzenei album, ami egyetlen előadó dalait tartalmazta. Az eredeti LP-n szereplő 11 dal között található mások mellett a két címadó felvétel és a Ha én szél lehetnék is. Bónuszként egy 1969-es kislemez (Naplemente/Régi csibészek), valamint a Vigyázz, vigyázz rám került a CD-re, ez annak idején csak instrumentális változatban jelent meg egy 1970-es kislemez B-oldalán Snuki címmel.

Utóbbi hallható a 10000 lépés című 1969-es Omega-lemez újrakiadásának egyik extra felvételeként. Az együttes második LP-jén csupa sláger sorakozik, köztük a Petróleumlámpa, a Gyöngyhajú lány, a Tízezer lépés és az 1958-as boogie-woogie klubban című. A 10000 lépés bónuszai közé került a Snuki-féle kislemez A-oldala, a Ballada a fegyverkovács fiáról, valamint egy 1971-es kislemez két dala, a Sötét a város és az Ülök a hóban.

Az Omega első időszakának záródarabja az 1970-es Éjszakai országút, ennek megjelenése után távozott Presser, Adamis és a dobos Laux József az LGT-be. Az album megszólalása meglehetősen progresszív, eltér a korábbi populáris hangzástól. A dalok között szerepel például az Oh, Barbarella, amelynek ihletője egy 1970-es spanyolországi fesztiválszereplés volt. Az LP záródarabjában, a Vészkijáratban a Ha én szél lehetnék cselló-zongora előadása is hallható.

Az Omegában 1969-1970-ben Kóbor János (ének, gitár), Benkő László (billentyűs, fúvós és ütőhangszerek, vokál), Laux József (dob), Mihály Tamás (basszusgitár, ének), Presser Gábor (billentyűs hangszerek) és Molnár György (gitár) szerepelt.

A Trombitás Frédi... lemezen egy számban Wittek Mari énekhangja hallható,

a 10000 lépés nyitódalában, a híres Petróleumlámpában Tolcsvay László szájharmonikázott, az Éjszakai országúton Dionisio Arzamendia (hárfa) és Csuka Mónika (vokál) működött közre.

A régi dalok korszerűsített megszólalása Rozgonyi Péter hangmérnöknek köszönhető. Az Omega-sorozat szerkesztője, a füzetkékben olvasható ismertető szövegek szerzője Majnik László, aki korábban az Illés együttes, az Omega, a Hungária és a Tolcsvay testvérek történetéről írt könyvet lemezeik, dalaik tükrében.

Minden idők legsikeresebb magyar rockzenekara, az Omega világszerte több mint 50 millió albumot adott el. A csapat hatvan éve alakult, és egészen az elmúlt évekig aktív volt - Benkő László billentyűs és Mihály Tamás basszusgitáros 2020 novemberében, a frontember Kóbor János tavaly decemberben hunyt el.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×