Január végén Pintér Sándorral egyeztettek a Magyar Orvosi Kamara, valamint nemzetközi orvosi szervezetek (Orvosok Világszövetsége, Európai Orvosi Szervezetek Állandó Bizottsága, Német Orvosi Kamara) képviselői.

A MOK elnöke közölte: az egyeztetésen a belügyminiszter felvetette, hogy a korábban számos jogosultságától megfosztott Magyar Orvosi Kamara ismét felállíthatná saját etikai bizottságát.

Álmos Péter a nemzetközi szervezetek képviselőivel közösen tartott, angol nyelvű sajtótájékoztatóján elmondta: a tárcavezető azt javasolta, hogy egy munkacsoport dolgozza ki a részleteket a következő hetekben.

A MOK elnöke azóta már meg is kérte az illetékeseket, hogy állítsák fel ezt a munkacsoportot. Mint fogalmazott,

„ha 48 óra alatt el lehetett venni a MOK-tól az etikai felügyeletet, akkor majdnem ilyen rövid idő alatt fel is állhat egy új etikai bizottság”.

Álmos Péter hozzátette: ez egy kis előrelépés, és úgy véli, a további fejleményekre az áprilisi országgyűlési választás végeredménye is hatással lesz.

A Magyar Orvosi Kamarát 2023-ban több jogától is megfosztották. Törvényben szüntették meg az orvosok kötelező kamarai tagságát, a MOK etikai bizottságának hatásköre pedig az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz került. A magyar kormány a döntést akkor azzal indokolta, hogy az orvosi kamara az új ügyeleti rendszer elleni fellépéssel veszélyeztette az egészségügyi ellátást és visszaélt a hatalmával.

„A szakma önrendelkezése elengedhetetlen a szakmai színvonal fenntartásához és a betegek érdekében”

– hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Álmos Péter. Otmar Kloiber, az Orvosok Világszövetségének főtitkára pedig úgy fogalmazott, „a Magyar Orvosi Kamarával kapcsolatos lépések egy tekintélyelvű kormányzási stílust jeleznek”, amit aggodalommal figyelnek.

Álmos Péter arról is beszélt, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság átvezénylésekkel próbál megoldást találni a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetben jelentkező szakorvoshiányra, miután az ott dolgozók petíciót írtak az intézményben kialakult helyzet miatt. A MOK elnöke kiemelte: az átvezénylés gyakorlata csak még több orvost űz a magánellátásba.

Az orvosi kamara az előző év végén felmérést készített, amely során egyebek mellett azt is megkérdezték az orvosoktól, mi motiválná őket arra, hogy a magánellátásból visszatérjenek az államiba. Álmos Péter tájékoztatása szerint az egyik leggyakoribb válasz az volt, hogy akkor térnének vissza, ha kivennék a törvényből az átvezénylés lehetőségét, amely szerint akár az ország egyik végéből a másikba is elküldhetnek orvosokat.

A nemzetközi orvosszervezetek képviselői szerint az orvosok átvezénylésére nincs példa vagy ritka gyakorlat Európa más részén, és csak akkor alkalmazzák, ha az orvos ezt aláírta a munkaszerződésében.

Az orvoshiányt sok helyen speciális programokkal igyekeznek mérsékelni, például extra támogatást nyújtanak, ha valaki olyan helyen vállal munkát, ahol nincs elég szakember. Arra is van példa, hogy más országokból is toboroznak orvosokat jó fizetést kínálva, és digitális fejlesztésekkel, a mesterséges intelligencia alkalmazásával is próbálják mérsékelni a problémát.