Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Karácsony Gergely fõpolgármester sajtótájékoztatót tart a Kormányinfón elhangzottakra reagálva a Városházán 2027. november 27-én. A fõpolgármester december 1-jére összehívta a Fõvárosi Közgyûlés rendkívüli ülését azért, hogy a testület ismét rögzítse Budapest valós pénzügyi helyzetét, majd ezt követõen az errõl szóló határozatot a tervek szerint demonstráció keretében elviszik a Karmelita-kolostorhoz.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Karácsony Gergely rablásról beszélt

A kormány újra "rárabolt" Budapest számlájára, leemeltek róla 11,7 milliárd forintot - írta a főpolgármestere pénteken a Facebook-oldalán.

Karácsony Gergely szerint ez is jogellenes, ahogy a többi, a főváros ugyanis jogvédelmet kért a bíróságtól. Ezt a bíróság még nem bírálta el, de önmagában az indítvány is el kellene tiltsa a kormányt az inkasszálástól. "Már az olyan kormányt, aminek számít a jog, és amelyik betartja a törvényeket. De ez a kormány nem ilyen" - vélekedett.

A főpolgármester kiemelte, "megyünk bele újra a jogi csatába, aminek eddig minden fontos fordulóját megnyertük, okkal bízunk abban, hogy ezt is megnyerjük majd, és akkor kamatostul kell visszafizetnie a kormánynak azt, amit most elvettek Budapesttől". Karácsony Gergely megjegyezte azt is, hogy

a kormány az iparűzési adó-bevételre hivatkozott, csakhogy az márciusban érkezik be a városhoz, "most tehát olyan bevételből vesznek el, ami nincs".

"Különös fénytörést ad ennek a mai kirablásnak, hogy azon a napon történt, amikor kijött a gyalázatos és szomorú GDP-adat: repülőrajt helyett a földbeálláshoz hasonlít inkább. Azt a szabad szemmel alig látható növekedést pedig például a szolgáltató szektor és a turizmus táplálta, ennek a kettőnek közös vonását pedig úgy hívják: Budapest" - fogalmazott a főpolgármester.

Karácsony Gergely hangsúlyozta, hogy "Budapest a nemzet fővárosa, az ország gazdaságának motorja, kulturális-szellemi életének szíve, ha a motor leáll, akkor a haladás is leáll, ha pedig valaki az ország szívét akarja megbénítani, annak számolnia kell azzal, hogy ettől az egész ország kap infarktust. Ez pedig súlyos károsodáshoz vezet abban az agyban, amelyik ezt jó ötletnek találta".

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×