Infostart.hu
eur:
382.91
usd:
331.53
bux:
0
2026. április 6. hétfő Bíborka, Vilmos
A Mercedes-Benz új modellje a gyártásindító ünnepségen Kecskeméten 2026. január 19-én. A Mercedes megkezdi az új, teljesen elektromos meghajtású GLB modelljének sorozatgyártását Kecskeméten, aminek köszönhetõen hamarosan akár évi 350 ezer autót is elõ tudnak itt állítani, így közelebb kerül az a cél is, hogy Magyarország évente egymillió autót le tudjon gyártani.
Nyitókép: MTI/Bús Csaba

Megkezdődött az új elektromos Mercedes SUV-ok gyártása Kecskeméten

Az ünnepélyes gyártásindításon jelen volt a külgazdasági és külügyminiszter is, aki kijelentette: a kecskeméti gyár „egyszerűen megállíthatatlan”, és közelebb viszi Magyarországot az évente legyártott egymillió autós stratégiai célhoz.

A Mercedes megkezdi az új, teljesen elektromos meghajtású GLB modelljének sorozatgyártását Kecskeméten, aminek köszönhetően hamarosan akár évi 350 ezer autót is elő tudnak itt állítani, így közelebb kerül az a cél is, hogy Magyarország évente egymillió autót le tudjon gyártani – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tárca közlése szerint hétfőn a helyszínen.

A tárcavezető a Mercedes-Benz a gyártásindító ünnepségén vett részt, ahol kiemelte, hogy ez a lépés a német vállalat fejlesztési stratégiájának egy újabb fontos sarokköve, amely

biztos alapként szolgál a jövőbeli portfólió számára és egyúttal nagy siker Kecskemétnek és Magyarországnak is.

Leszögezte, hogy a Mercedes a városban a cégcsoport második és hazánk legnagyobb autógyárát építette meg, amely „egyszerűen megállíthatatlan”, hiszen folyamatosan érkeznek a hírek az újabb modellek gyártásának az idetelepítéséről, a beszállítói láncot is a végsőkig sikerült lerövidíteni az elektromos akkumulátorok terén, és a telephely lassan négy éve kizárólag megújuló energiahordozókra alapozza a működését.

„Büszkék vagyunk arra, hogy az itt zajló beruházásoknak köszönhetően hamarosan évente akár 350 ezer autót is elő tudnak majd itt állítani, ez pedig közel visz minket annak a stratégiai célunknak a végrehajtásához, hogy Magyarország abban az elit ligában játsszon, ahol évente egymillió autót tudunk legyártani” – mondta.

„És egy újabb dimenzióba léptünk akkor, amikor kutatás-fejlesztési tevékenység is került ide, és a prototípusok fejlesztésében a magyar mérnököknek, Kecskemétnek is egyre nagyobb szerepe lesz” – folytatta. Majd hozzátette, hogy

a vállalat jelenleg 4500 embernek ad munkát, ezzel a térség legnagyobb foglalkoztatója, így nélküle Bács-Kiskun vármegye sem lett volna képes az elmúlt tíz évben több mint a duplájára, mintegy 1800 milliárd forintról 3800 milliárd forintra növelni az ipari teljesítményét.

Szijjártó Péter kitért arra is, hogy az elmúlt másfél évtized az egymást követő globális válságokról szólt, amelyek nyomán egy új világrend van kialakulóban, és a gazdasági erőviszonyok újraírásában az autóipari forradalomé a főszerep.

Rámutatott, hogy töretlenül halad előre a szektor elektromos átállása, és egy-egy ország jövőbeli sikerességét nagyban meghatározza majd, hogy milyen szerepet tud betölteni ezen évszázados jelentőségű folyamatban.

„És mára mindenféle túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy Magyarország az új elektromos autóipari időszakban a világ élvonalába került. Magyarország az elektromos autóiparnak az egyik európai fellegvára lett. Mindez óriási teljesítmény Magyarországtól, a magyar gazdaságtól, a beruházó vállalatoktól, a magyar családoktól és minden egyes magyar embertől” – vélekedett.

Majd kijelentette, hogy egyáltalán nem magától értetődő, hogy egy hasonló méretű és hasonló kapacitásokkal rendelkező ország egy ilyen fontos globális technológiai forradalom egyik éllovasa legyen, s azok között legyen, akik diktálják annak a tempóját.

„És ez Magyarország számára gazdasági erőt, a magyar emberek számára modern munkahelyeket, a magyar családok számára pedig hosszú távú és biztos megélhetést jelent”

– sorolta. A miniszter tudatta, hogy hazánkban az elmúlt tizenegy év során 452 nagy, autóiparhoz kapcsolódó beruházás jött létre összesen 6800 milliárd forint értékben, amelyek nyomán 65 ezer új munkahelyet teremtettek és az autóipar termelési értéke bőven átlépte az évi 10 ezer milliárd forintot.

Érintette azt is, hogy mindez nem jöhetett volna a német vállalatok Magyarországba vetett bizalma nélkül, de az itt beruházók tisztában vannak vele, hogy nálunk garantált a „befektetéseik, a munkahelyeik és a dolgozóik” biztonsága.

„És ennek a gazdasági és fizikai biztonságnak most nagyobb jelentősége van, mint bármikor korábban. Emellett persze jó érv Magyarország mellett, hogy Európa legalacsonyabb adóit kell fizetni, és hogy a magyar munkaerő az európai élvonalban van, minden kétséget kizáróan” – fűzte hozzá.

Végezetül pedig arra is emlékeztetett, hogy Magyarország egyike a világ azon három országának, ahol mind a három prémium német autómárka termelési kapacitással van jelen.

Címlapról ajánljuk
Hol lesz a „következő Dubaj”? – az Irán elleni háború megtépázta a metropolisz hírnevét

Hol lesz a „következő Dubaj”? – az Irán elleni háború megtépázta a metropolisz hírnevét

Vaskézzel csapnak le Dubajban a hatóságok a közösségi médiában rakétatámadásokat posztolókra. Elköltöznek az „ex-pat”-ek (a gazdagabb országok migránsait hívják így) Dubajból, az Egyesült Arab Emírségek pénzügyi központjából. A luxusvárost az adómentességet kereső külföldi dolgozók, az életmódjukkal kérkedő influenszerek és – erről kevesebb szó esik – az ázsiai országokból érkezett kétkezi dolgozók népesítették be. Az Irán ellen indított amerikai–izraeli háború azonban Teherán célpontjává tette. Máris megjelentek a lehetséges jelöltek az „Új Dubaj” helyére.

Orbán Viktor a határról: egyelőre nincs veszélyben Magyarország gázellátása, de észnél kell lenni!

Orbán Viktor húsvéthétfő reggel sajtótájékoztatót tartott Kiskundorozsmán, a Török Áramlat gázvezeték magyar szakaszának a kezdetén. A miniszterelnök ellenőrizte az infrastruktúrát, miután vasárnap robbanóanyagot találtak a gázvezeték szerbiai szakaszánál.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Ezt a legtöbb magyar elrontja a LinkedIn-en, pedig lehetne jól is használni

Ezt a legtöbb magyar elrontja a LinkedIn-en, pedig lehetne jól is használni

A LinkedInt Reid Hoffman és több társalapító hozta létre, 2003-ban indult el, kifejezetten szakmai kapcsolatépítésre és álláskeresésre. Ma viszont már sok iparágban az a hely, ahol eldől, hogy egyáltalán szóba állnak-e veled. Közben az AI és a Google is innen szedik a „hivatalos képet” rólad: ha nem mondod el, ki vagy és mit csinálsz, majd megírja helyetted az internet — csak talán rosszabbul. A Portfolio Checklist Extrában Pataki Gergellyel, az Invite Agency alapítójával arról beszélgetünk, mire jó a LinkedIn 2026-ban, mi számít spammnek, és mi az a minimum jelenlét, amitől végre üzlet lesz belőle, nem csak folyamatos scrollozás. Azt is elmondjuk, milyen gyakran érdemes posztolni, és hogy kell jól megtalálni egy potenciális ügyfelet, megrendelőt, üzleti kapcsolatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×