A magyar kormány 2023 tavaszán vezette be az úgynevezett reintegrációs őrizet intézményét az embercsempészekre vonatkozóan. A rendelet értelmében a szabadságvesztésre ítélt embercsempészek elhagyhatják a börtönt, ha vállalják az ország elhagyását a döntést követő 72 órán belül.

A brüsszeli testület felszólította Magyarországot, hogy hozza összhangba nemzeti jogszabályait a migránscsempészet elleni fellépésről szóló uniós szabályokkal.

Az Európai Bizottság azért indított kötelezettségszegési eljárást, mert véleménye szerint Magyarország nem teljesítette azon kötelezettségeit, hogy a migránscsempészet bűncselekménye esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat szabjon ki.

A migránscsempészéssel gyanúsítottak hatékony büntetőeljárás alá vonásának elmulasztásával a vonatkozó magyar jogszabály veszélyezteti nemcsak az unió magas szintű biztonságának szavatolásához fűződő közérdeket, hanem a hatékony bevándorlási és határellenőrzési politikát is.

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország és Szlovákia ellen a külföldön nyilvántartásba vett gépjárművek vezetőivel szemben alkalmazott diszkriminatív üzemanyagárak miatt.

A brüsszeli testület szerint sérti az egységes piaccal kapcsolatos uniós jog több rendelkezését, hogy

Magyarország védett árakat vezetett be a magyar rendszámú járművek vezetői számára, míg a külföldön nyilvántartásba vett járművek vezetőinek magasabb piaci árat kell fizetniük az üzemanyagért.

A brüsszeli testület arról is döntött, hogy keresetet indít Magyarország ellen az Európai Unió Bírósága előtt, amiért nem az szüntette meg a külföldi irányítású kiskereskedelmi vállalkozásokat hátrányosan megkülönböztető kiskereskedelmiadó-rendszerét. Az, hogy Magyarország nem hozta összhangba kiskereskedelmiadó-rendszerét az uniós joggal, az intézkedés a letelepedési szabadság korlátozásának minősül.

Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézte Csehország mellett Magyarországot az európai elfogatóparancsra vonatkozó uniós szabályok helytelen átültetése miatt. A testület szerint a magyar jog helytelenül kötelezi az igazságügyi hatóságokat arra, hogy utasítsák el az európai elfogatóparanccsal kapcsolatos megkeresések teljesítését bizonyos, Magyarországon nem büntetendő bűncselekmények esetében.

Az uniós bizottság Belgium, Bulgária, Csehország, Ciprus, Lettország, Ausztria, Lengyelország és Portugália mellett felszólította Magyarországot, hogy

ültesse át a vállalati vezetőtestületekben a nemek közötti egyensúlyra vonatkozó uniós szabályokat.

Emlékeztettek: a vonatkozó irányelv célkitűzése, hogy a tőzsdén jegyzett legnagyobb uniós társaságok nem ügyvezető igazgatói pozícióiban legalább 40 százalék vagy az összes igazgatói pozícióban legalább 33 százalék legyen a nők aránya.

A brüsszeli testület végezetül az EU-n belüli, beruházó és állam közötti választottbírósági eljárásra vonatkozó uniós szabályok betartására szólítja fel Magyarországot. Az Európai Bizottság véleménye szerint Magyarország nem lépett fel az EU-n belüli beruházó és állam közötti választottbírósági eljárásra vonatkozó, az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában megállapított tilalom megsértése ellen.

Az indokolással ellátott vélemény tárgyát képező jogsértések a magyar állam ellenőrzése alatt álló Mol Nyrt., valamint a Mol által ellenőrzött vállalatok olyan intézkedéseiből erednek, amelyek sértik az unión belüli, beruházó és állam közötti választottbírósági eljárás tilalmát.