„Hamarosan kezdődik a kormányülés. Ha a munka végére érünk, akkor idén az utolsó” – írta Facebook-oldalán kedd reggel Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint „furcsa évünk volt: Trump elnök és a világ békepárti többségének minden erőfeszítése ellenére idén nem sikerült lezárni az orosz–ukrán háborút. Ennek ellenére itthon minden tervünket végrehajtottuk, amelyeket még a béke reményében tűztünk ki célul.” „Szavak helyett tettek. Erre készülünk a mai kormányülésen is” – zárul a bejegyzés.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő tartotta a december 23-i tájékoztatót – Mit, miért tesz a kormány? címmel –, majd újságírói kérdésekre is válaszoltak.

„A kormány mai ülésén tárgyalt a január 1-jén életbe lépő intézkedésekről” – tájékoztatott Gulyás Gergely.

Januártól teljessé válik a családi adókedvezmények megduplázása, az első lépésre július 1-jével került sor. Ennek köszönhetően mostantól két gyermek esetén havonta 83 ezer, három gyermek esetén havonta 198 ezer forinttal több marad a családoknál

– hangsúlyozta a miniszter.

Január 1-től életbe lép a 30 év alatti édesanyák szja-mentessége, kiegészítve a három gyermeket vállalt, 40 év alatti édesanyák adómentességének júliusi bevezetését.

A minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről is beszélt, majd ismertette a közszolgálatban dolgozók ingatlantámogatását és a vállalkozók számára elfogadott könnyítési és támogatási csomagot.

Ismertette azt is, hogy a pedagógusok 10 százalékos béremelést kapnak, így

a tanárok átlagbére 936 ezer forint lesz. Mint mondta, ezzel 100 százalékkal nőttek a pedagógusbérek 2010 óta.

Hozzátette: a kulturális ágazatban 15 százalékos béremelés következik, a bírák esetében pedig 2025–27 között 48 százalékkal nőnek a bérek, a fogalmazók esetében 98 százalékos, bírósági alkalmazottak esetében 100 százalékos lesz a béremelés.

A kormány január 1-től 322 800 forintra emelte a minimálbért, és ezzel együtt emelkedik a garantált bérminimum összege is. A 11 pontos kkv-fejlesztési program keretében a kormány közel 190 milliárd forintot hagy a kis- és középvállalkozóknál, az alanyi áfa-mentesség mértéke pedig 20 millió forintra emelkedik. Ezzel sokkal nagyobb perspektívák nyílnak meg a kkv-k előtt – emelte ki a miniszter.

Folytatódik az átlagnyugdíj-emelés, aminek köszönhetően az összeg 250 ezer forint fölé emelkedik. Megerősítette a kormány körábbi döntését a 14. havi nyugdíjról is.

Mint mondta, meghallgatták az illetékes miniszter, Bóka János tájékoztatóját az uniós csúcsról, ahol

Magyarország nem támogatta a közös hitelfelvételt Ukrajna ügyében. Mint fogalmazott, „a háborús kölcsönt nyújtó 24 EU-tagállam ezt a pénzt sosem kapja vissza”.

Mint mondta, ez a háború meghosszabbításához vezet, amit Magyarország nem támogat.

Vitályos Eszter elmondta: az elmúlt két hétben 205 milliárd forint összegben adtak át beruházásokat Magyarországon. Ezután elsorolta ezek közöl a legfontosabbakat, kezdve az M4-es autópálya meghosszabbításával.

Ezután megkezdődtek az újságírói kérdések. Az első kérdés az amerikai pénzügyi védőpajzsról szólt, Gulyás Gergely azt mondta, felvették a kapcsolatot a két fél kormányzati szakértői, megkezdődtek alsóbb szinteken a tárgyalások, de a dolog érdemi része jövő évre marad. „De közben ez nem azt jelenti, hogy egyetlen eurócent támogatásról is lemondanák az EU-tól” – fogalmazott.

A folytatásban az Európai Unió és Oroszország viszonyáról volt szó, valamint arról, hogy 2027-ig le lehet-e válni az orosz energiaforrásokról. Gulyás Gergely hangsúlyozta: mi nem akarunk függeni senkitől, mi csupán a szabad döntés jogát akarjuk megtartani, ezért állunk vitában az EU-val. Eközben mindent megteszünk az energiafüggetlenségért, miközben azt is szeretnénk, hogy olcsók legyenek az energiahordozók, és a szállítás is biztonságos legyen – mondta.

„Ha holnap kikapcsoljuk az orosz gázt és kőolajat, a rezsicsökkentés fenntarthatatlan”

– hangsúlyozta.

A hétfői fuvarozói tüntetésről szólt a következő kérdés. Mint mondta, érthető, ha a fuvarozók tiltakoznak, de azoknak az érdekei is érthetők, akik nem akarnak a saját kisebb-nagyobb településükön keresztül kamionáradatot elszenvedni. A cél az volt, hogy a településekről az autópályákra tereljék a kamionforgalmat – mondta, hozzátéve: a fuvarozók többsége elfogadta a korábbi egyezséget, a többiekkel pedig folynak a tárgyalások. Az útdíjemeléssel a legkisebb települések zaj- és légszennyezettségének csökkenését szeretnék elérni. Ez akkor is helyes, ha érdeksérelmet okoz – mondta. Későbbi kérdésre válaszul hozzátette: az nem felel meg a valóságnak, hogy ez nagy áremelkedést okozna a szállított termékeknél.

Egy kérdés szerint februárban lehet Budapesten az amerikai–orosz „békecsúcs”. Erről Gulyás Gergely azt mondta: békecsúcsot akkor lehet tartani, ha az oroszok és az ukránok megegyeznek, és ezt az amerikaiak, esetleg a nyugati szövetségesekkel együtt, garantálják. „Ha januárban, akkor akkor, ha februárban, akkor akkor. De egyelőre ennek nem látszanak a feltételei” – fogalmazott.

Ezután egy kérdés kapcsán Gulyás Gergely arról beszélt, hogy

nagy a jövő évi országgyűlési választások tétje, mert „az egyik oldal adóemelést akar, a másik adócsökkentést, és az elmúlt 15 év vívmányaiból gyakorlatilag semmi sem maradna meg, ha az emberek rosszul döntenek”.

Egy későbbi kérdésre válaszolva hozzátette: „a Tisza Párt Ukrajna EU-csatlakozásának híve, és egy brüsszeli képződmény, aemly ha akarna, sem tudna ellenállni a brüsszeli igényeknek”.

A Bors újság különszámának betiltásáról is szó esett. Gulyás Gergely szerint ez egy sajtószabadsággal összefüggő kérdés, „de bírósági probléma is, ugyanis egy Tisza-szimpatizáns bíró ítélkezett a Tisza Párt perében. A pártatlansággal kapcsolatos megállapodást felmondták, kiderült, hogy több tucat bíró politikai tevékenységet folytat” – mondta. Egy későbbi kérdésre válaszul hangsúlyozta: egyelőre nem ítélet, hanem még csak egy ideiglenes intézkedés, egy végzés született. „Szerintem a probléma az, hogy volt egy 35 éves konszenzus arról, hogy a bírák politikai tevékenysége elfogadhatatlan. Ezután megjelent, hogy több tucat bíró jelentkezett egy pártpolitikai szimpátialistára. Ez elfogadhatatlan. Hogy fognak ők eljárni később? Ez egy veszély a bírói függetlenségre. Innentől nehéz elhinni valakiről, hogy nem politikai alapon dönt egy ügyben, ha jelentkezett egy pártpolitikai szimpátia-listára” – mondta. Egy másik témába vágó kérdésre, mely szerint mit sugall, ha kormánytagok nyíltan nem tartanak be egy bírósági döntést a Bors-különszám mutogatásával, úgy fogalmazott: a bírósági döntés a központi terjesztést tiltotta meg, nem azt, hogy emberek egymásnak adják az újság példányait.

Budapest pénzügyeiről szólva Gulyás Gergely annyit mondott, a kormány teljesíti szerződéses kötelezettségeit, és arra is garanciát vállal, hogy ha a főváros nem tudja teljesíteni saját kötelezettségeit, a kormány segít a városi alkalmazottak munkabérének kifizetésében.

Egy kérés az állítólag növekvő oltásellenességről szólt, ennek kapcsán Gulyás Gergely hangsúlyozta: a ma érvényben lévő összes oltási protokoll kellően megalapozott és átgondolt.

A készülő KRESZ-módosításról Gulyás azt mondta: a társadalmi egyeztetés még előttünk van, de a szakmai egyeztetés több mint 70 szervezettel már lezajlott,

ennek eredményeit hamarosan ismertetni fogják, és a társadalmi vita után megtörténni a módosítás.

Szóba került a Benes-dekrétumok ügye a kormányülésen is, Orbán Viktor miniszterelnök tárgyalt szlovák kollégájával ez ügyben – mondta Gulyás Gergely.

A Benes-dekrétumok azon része, ami nemzetiséghez tartozás miatt vesz el jogokat, egyértelműen szembemennek a modern emberi jogokkal, és reméljük, a szlovák jogrend ezt fogja tudni kezelni

– tette hozzá.

Szó esett a Magyar Nemzeti Bank vagyonvesztéséről is. „Folyik egy büntetőeljárás, és ha vagyonvesztésről volt szó, azt ki kell vizsgálni, és a felelősöket szigorúan meg kell büntetni” – fogalmazott Gulyás Gergely, aki Matolcsy György jegybankelnöki tevékenységét a magyar gazdaságra nézve általában véve pozitívnak látja, a konkrét ügyeket pedig véleménye szerint ki kell vizsgálni.