Európa 35 éve vállalta, hogy 2030-ig 50 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, az unió 37 százalékon, Magyarország pedig még ennél is jobban áll a terv teljesítésében – mondta éves meghallgatásán Lantos Csaba energiaügyi miniszter.

„Ebből a szempontból jobban állunk, mint a mélyzöld ideológiát megfogalmazó kritikusaink, amennyiben mi 48 százalékban állunk” – fogalmazott.

A klímapolitikai célok alapvetően határozzák meg a magyar energiapolitikát – tette hozzá a tárcavezető, aki emlékeztetett rá: 2022-ben miniszterjelölti meghallgatásán az energiaszuverenitás megvalósítását tűzte ki célul, „különösen a megújuló fejlesztésekben értünk el jelentős eredményeket”.

Rávilágított: 2010-ben ebben az országban összesen még csak 1 megawatt naperőmű volt, amikor miniszter lett, valamivel több, mint 4000, most pedig 8100 megawatt fölött, ezzel „nagyon sokkal megelőzzük azokat a terveket, amiket a korábbi Nemzeti Energia- és Klímatervben rögzítettünk, és ez a magyar energiaszuverenitás irányába tett nagyon nagy lépés”.

Lantos Csaba azt is mondta:

az a cél, hogy Magyarország teljes megújulókapacitása 2030-ra 12 gigawatt legyen.

A naperőművi kapacitásokra visszatérve közölte: fontos feladat az energiatárolás kérdése; most 155 megawattnyi ipari és 80 megawatt lakossági kapacitás van, a cél, hogy ez 1 gigawatt legyen 2030-ra.

A miniszter a rezsivédelemről azt mondta: nagy a költségnyomás, de minden híreszteléssel ellentétben ez az intézkedés tartható, bár „leselkedik ránk egy őrült veszély”: az az európai uniós terv, amely 2040-re 90 százalékra csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását. „Ez kifejezetten támadás Magyarország és Szlovákia ellen” – emelte ki.

A tárcavezető az Egyesült Államokba tett utat sikeresnek nevezte. Amiért most harcolni kell, az az európai „méregzöldítési terv”.

A nukleáris energiáról szólva azt mondta,

2028-ig Paks orosz fűtőelemekkel fog működni, de már megvannak a piaci források az utánpótlás biztosítására. Az egyik reaktort például amerikai fűtőanyaggal fogják ellátni.

Az ülésen a független Csárdi Antal a kis moduláris technológián alapuló atomreaktorok betelepítésének tervéről kérdezett, amelyek álláspontja szerint ugyanolyan veszélyt jelentenek, mint a nagyobb atomreaktorok, és vízigényük is jelentős.

Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője több más mellett azt vitatta, hogy miért van kifogása a kormánynak az unió 90 százalékos zöldítési tervével kapcsolatban.

A miniszter válaszában elmondta egyelőre nincsen semmilyen döntés arról, hogy hol és mikor telepítettek Magyarországon úgynevezett SMR reaktort, amelyet azonban már számos európai országban sikeresen alkalmaznak. Tordai Bencének pedig azt válaszolta, hogy a 90 százalékos kibocsátáscsökkentés butaság, főleg annak függvényében, hogy Európa globális szinten az üvegházhatású kibocsátás mindössze 6 százalékát adja.