Infostart.hu
eur:
388.65
usd:
330.03
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2025. március 24-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Különleges B-hét következik a parlamentben

B-hét következik az Országgyűlésben, amikor nem hoznak a képviselők határozatokat, a mostani azonban különleges helyzet.

Október 6-án hétfőn, a nemzeti gyásznapon, délelőtt 11 órakor megemlékezéssel kezdődik a plenáris ülés. 1849-ben Aradon ezen a napon végezték ki a forradalom és szabadságharc 12 honvéd tábornokát és egy tisztjét, Pesten pedig az első felelős miniszterelnököt, Batthyány Lajost. Ez az úgynevezett B-hét a parlamentben, határozathozatalok most nem lesznek.

A napirend előtti felszólalásokat követően kérdések, azonnali kérdések és napirend utáni felszólalások hangoznak el. Kedden rendkívüli ülést tart az Országgyűlés, hogy újabb fél évvel meghosszabbíthassák a háborús veszélyhelyzetet.

Ennek kihirdetését az Alaptörvény tizedik módosítása tette lehetővé, miután Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát.

Azóta a parlament kormánypárti többsége többször is meghosszabbította a rendeleti kormányzás hatályát. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes most ismét erre tett javaslatot. Ezúttal 2026. május 13-ig lenne érvényben a veszélyhelyzet, vagyis egy hónapig még a következő kormány megalakulása után is, feltéve, ha Sulyok Tamás köztársasági elnök tényleg április 12-re írja ki a választást úgy, ahogyan erre Orbán Viktor miniszterelnök és több kormánypárti politikus már nem egyszer utalt.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Harcosok Órája című podcastben azt mondta, a rendkívüli jogrend és a választások között semmilyen összefüggés nincsen. Az alaptörvény 15. módosításának január 1-jén hatályba lépő 8. cikke egyébként megváltoztatta a veszélyhelyzeti jogalkotás szabályait. Jövőre a kormány csak akkor adhat ki törvényt felfüggesztő vagy törvényi rendelkezéstől eltérő rendeletet, ha erre az Országgyűlés megfelelő többséggel felhatalmazza.

A háborús veszélyhelyzet most november 14-ig van érvényben és ismét 180 nappal hosszabbíthatják meg, ehhez viszont október 7-re, keddre rendkívüli ülést kellett összehívni, mert anélkül csak november 17-én tudtak volna szavazni róla.

Enélkül kiesett volna három nap, több száz rendelet a hatályát vesztette volna, és újra el kellett volna fogadni azokat.

A háborús veszélyhelyzet indoklása ugyanaz, mint eddig. „Magyarország közvetlen szomszédjában, Ukrajna területén több mint három éve háború dúl. A háború közelsége miatt annak humanitárius és gazdasági hatásai hazánkat továbbra is egyértelműen érintik, ezek a negatív hatások mindennapjaink részévé váltak, ami jelen távlatból is egyértelműen igazolja a különleges jogrend fenntartásának indokoltságát” – mondta Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.

Az államtitkár leszögezte, a veszélyhelyzet ideje alatt a kormány az alaptörvény és a vonatkozó sarkalatos törvény keretei között élt azzal a lehetőséggel, hogy rendkívüli intézkedéseket vezessen be, ezzel próbálva enyhíteni a fellépő negatív helyzeteken.

Az ellenzék szerint Magyarországon valójában nincs háborús veszélyhelyzet, ezért a rendeleti kormányzás sem indokolt, főleg, mert az szerintük csak arra jó, hogy a kormány visszaéljen vele. A Tisza Párt elnöke, Magyar Péter bejelentette, hogy amennyiben kormányra kerülnek, eltörlik a háborús veszélyhelyzetet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hétközi munkaszüneti „ünnepnapokat” sürget az ellenzék Németországban

Hétközi munkaszüneti „ünnepnapokat” sürget az ellenzék Németországban

Kevesebb mint két héttel az újév beköszönte előtt különös vita támadt német ellenzéki pártok és a kormányon lévő konzervatívok között. Az ellenzék szerint jövőre túl sok ünnepnap esik a hétvégére, amit hétközben pótolni kellene. A CDU/CSU szerint a "pótlást" jelenlegi gazdasági helyzetében aligha jöhet szóba.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×