Infostart.hu
eur:
387.55
usd:
329.19
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pixabay

Újabb fordulat a székesfehérvári vízszennyezési ügyben

Nincs összefüggés a székesfehérvári kórházi vízhálózatban kimutatott baktérium jelenléte és a helyi Árpád Technikum és Kollégiumban észlelt vízszennyezés között - közölte a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) a honlapján.

Azt írták: a vizsgálatok egyértelműen igazolják, hogy a közös gerinchálózatban nem mutatható ki szennyezés, vagyis a két eset teljesen független egymástól.

A közlés szerint a Pseudomonas aeruginosa egy olyan környezeti baktérium, amely természetes módon előfordul a talajban és vízben is. Ritkán használt vagy nem megfelelően karbantartott vízhálózati szakaszokon- például csövekben, szerelvényeken - szaporodhat el. Ez a jelenség nem egyedi, és világszerte ismert probléma egészségügyi intézményekben is - jegyezték meg.

Közölték azt is, az egészségügyi hatóság feladata folyamatosan felügyelni a kórházi ellátás biztonságát, és ha szükséges, azonnali intézkedéseket elrendelni. Kórházi osztály bezárására kizárólag akkor kerülhet sor, ha igazolt, humán megbetegedésekkel járó járványhelyzet alakul ki - ez a székesfehérvári kórház esetében fel sem merült az időben megtett intézkedéseknek köszönhetően.

A kórház teljes érintett vízhálózatának fertőtlenítése és vízkőmentesítése folyamatos. A hatóságok minden szükséges intézkedést megtettek és megtesznek a betegek biztonsága érdekében - írták, hozzátéve: a vízben lévő Pseudomonas egészséges immunrendszerű emberekre lenyelés útján sem jelent veszélyt.

A baktérium ritkán ugyan, de háztartási környezetben is előfordulhat, azonban alapvető higiénés intézkedésekkel - például csapok rendszeres vízkőtelenítésével, a víz kifolyatásával használat előtt, illetve hideg víz fogyasztásával - a probléma megelőzhető. Eseti előfordulása nem jelent egészségkockázatot a lakosság számára - közölte az NNGYK.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×