Infostart.hu
eur:
382.18
usd:
327.98
bux:
109206.15
2025. december 5. péntek Vilma

Hankó Balázs: a magyar felsőoktatás megújítása sikeres

Az adatok alapján elmondható, hogy a magyar felsőoktatás megújítása sikeres; a tudományos eredményeket és az ipari bevételt méretarányosan mérő rangsorok alapján öt évvel ezelőtt 7 egyetemünk tartozott a legjobb öt százalékba, három éve 9, most pedig 12 magyar intézmény szerepel a listán - mondta Hankó Balázs szombaton Esztergomban, az MCC Feszt felsőoktatásról szervezett panelbeszélgetésén.

A kultúráért és innovációért felelős miniszter ismertette: az elmúlt 3 év alatt 48 százalékkal több nemzetközi publikációt jelentettek meg a magyar egyetemek, közel kétharmaddal nőtt az ipari innovációs bevétel, 20 százalékkal nőtt a Magyarországon tanuló külföldi diákok száma, és a magyar egyetemek 5 év alatt hétszeresére növelték a szabadalmak számát.

Fontosnak nevezte, hogy nőtt az intézmények hallgatóvonzó képessége. Az elmúlt 3 év felvételi számait nézve több mint 90 ezerrel bővült az egyetemi diákság, valamint nőtt az egyetemek a térségi megtartó ereje, azaz aki ott végzett, az az egyetem környezetében helyezkedik el és kezdi meg munkáját.

A tárcavezető beszélgetőtársa, Hiller István (MSZP) országgyűlési képviselő, korábbi oktatási miniszter elhibázottnak és elhamarkodottnak nevezte a magyar felsőoktatás döntő többségében megvalósított modellváltást. Úgy vélte, stratégiai hiba, hogy a magyar felsőoktatás intézményeinek döntő többsége, a teljes vidéki magyar felsőoktatás kikerült a magyar állam tulajdonából.

Véleménye szerint valóban szükség van változásra a felsőoktatásban, ennek egyik módja lehetne, ha egy társulás keretében létrehoznák University of Budapestet, amint az Londonban, vagy New Yorkban is megtörtént. A budapesti egyetemek legjobb eredményeit szintézisbe hozó társulás magasabb nemzetközi szintre helyezné magyar felsőoktatást - állította.

Hankó Balázs elmondta, az egyetemek alapfunkciójához tartozó minden vagyonelem az intézményeknél van. Az állam 6 éves közfeladat-finanszírozási szerződést kötött a felsőoktatásban való szerepvállalásról az oktatási, a kutatási a sport és minden más tevékenységre vonatkozóan.

A kultúráért és innovációért felelős miniszter fontosnak nevezte, hogy az egyetemi hallgatók eljussanak külföldre, és utána hazahozzák az ott megszerzett tudást. Kiemelte, hogy a Pannonia-programmal augusztus végéig egy év alatt 7800-an jutnak el nem európai egyetemekre, annak ellenére, hogy a magyar egyetemeket kizárták az európai Erasmus-programból.

Hiller István szintén az unió rossz döntésének nevezte az Erasmus-programból való kizárást, és hasznosnak tartotta, hogy a magyar egyetemisták külföldi intézményekben is tanulmányokat folytassanak. Úgy vélte, hazatérésük egyik feltétele, hogy a politika tud-e egy olyan hangulatú országot teremteni, ahová érdemes hazahozni a tudást.

Hankó Balázs a közeljövő legfontosabb céljai között nevezte meg, hogy 2030-ra legyen magyar intézmény a világ és az Európai Unió legjobb 100 egyeteme között, és az egyetemek innovációs potenciálja az európai élvonalba kerüljön.

Hiller István azt mondta, számára a legfontosabb, hogy Magyarországon legyen egy olyan oktatási önálló tárca, amelyik a legkorábbi nevelési szakasztól, az óvodától egészen a felnőttoktatásig átlátja és képviseli a területet.

Címlapról ajánljuk

A szuperkomputer nem bízik Lionel Messiben? Este sorsolás!

Pénteken, magyar idő szerint 18 órától rendezik a washingtoni John F. Kennedy Centerben a 2026-os labdarúgó-világbajnokság sorsolását. Az Opta elemző cég elkészítette esélylatolgatását: kiderült, matematikai képletek alapján mely válogatottak számítanak favoritnak. Ennek alapján (is) nagy biztonsággal megállapítható: európai vagy dél-amerikai győztest avatnak majd.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.05. péntek, 18:00
Bódis László
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója
Ez lehet a magyar gazdaság új kitöréspontja

Ez lehet a magyar gazdaság új kitöréspontja

A magyar gazdaság egyik nagy lehetősége, ha az egyetemeken és kutatóintézetekben születő tudományos eredményekre épülő innovatív technológiákat sikerrel viszik piacra deep tech vállalkozások. Ebben a műsorban kiderül, hogy mit takar ez az elnevezés és hogyan tudnak az élettudományi vagy AI-alapú fejlesztések áttörni a globális piacon. Szó volt arról is, hogy Magyarországon milyen oktatási és finanszírozási programok segítik a tudományos eredményekből kinövő technológiai cégeket, miért vonzza Magyarország a nemzetközi nagyvállalatok K+F központjait, milyen szerepe van az egyetemeknek ebben a folyamatban és miért fontos a KKV-k számára is, hogy innovatívvá váljanak. Vendégünk volt Bódis László, innovációért felelős helyettes államtitkár, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×