Infostart.hu
eur:
391.37
usd:
339.68
bux:
121984.36
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Nyitókép: Nagy István agrárminiszter hivatalos Facebook-oldala

Megháromszorozza az erdőtelepítésekre szánt összeget a kormány - itt vannak a helyszínek

Az Agárminisztérium tájékoztatása szerint kiemelten Somogy és Baranya vármegyében, valamint a Nyírségben lesznek erdőtelepítések, és elsősorban az őshonos fafajok, ezen belül is a tölgy kap prioritást. Lesznek azonban olyan területek is, ahová akácot ültetnek. A program keretében 310 milliárd forintot használnak fel 2027-ig.

A magyar kormány 80 százalékos hazai társfinanszírozás mellett uniós támogatással összesen 310 milliárd forintot szán új erdők telepítésére és a klímaváltozás okozta nehézségek csökkentésére egészen 2027-ig. Magyarországon több mint kétmillió hektárnyi erdő van, ami az ország területének 22 százalékát teszi ki. Vas és Zala vármegye, a Mecsek, valamint az Északi-középhegység a leginkább erdősült területek. A mostani kezdeményezéssel az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint megháromszorozzák a korábban erdőtelepítésekre szánt összeget.

Mocz András erdőkért felelős helyettes államtitkár az InfoRádióban elmondta: a több mint 300 milliárdos összeget nemcsak telepítésre fordítják, hanem a meglévő erdők fenntartására is jut majd forrás. Hozzátette: az agrártárca támogatni fogja azokat a vállalkozásokat, erdőben dolgozókat, akik elvégzik ezeket a munkákat.

Az új erdők telepítésére összesen 64 milliárd forintot költenek majd,

míg a meglévő és már telepített erdők esetében a Vidékfejlesztési Programból folyamatosan finanszírozzák az elvégzendő feladatokat, amelyekre további 80 milliárd forint áll rendelkezésre, így összesen 144 milliárd forintnyi támogatási összeg jut a gazdálkodóknak.

A helyettes államtitkár közölte: az ország teljes területén, de kiemelten Somogy és Baranya vámegyében, valamint a Nyírségben lesznek erdőtelepítések a következő időszakban. Külön kihangsúlyozta, hogy csak az adott termőhelynek megfelelő fafajokat lehet telepíteni, és törekedni fognak arra, hogy minél több őshonos egyedet ültessenek. A telepítési irányelveknél figyelembe veszik majd a klímaváltozás hatásait.

Mocz András emlékeztetett: a hazai erdőterületek 23 százaléka tölgy, amely a mostani programban is prioritást kap. Ezt az arányt szeretnék hosszabb távon is tartani. Kiemelte, hogy Európában és Magyarországon is egyre elterjedtebb az akác, amelyet ugyan sokan csak jövevényfajnak sorolnak be, ezzel együtt nagyon értékes. „Alapelvként kell elfogadnunk, hogy tölgytermőhelyen ne telepítsünk akácot, de azokon a helyeken, ahol már nem húzhatók fel őshonos tölgyek, ott lehet létjogosultsága az akácnak is” – magyarázta az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára.

Mocz András kiemelte, hogy az erdőtelepítők számára megkezdődött a társadalmi egyeztetés az erdőtelepítési és fásítási támogatásokról, illetve pályázati lehetőségekről. A szaktárca két héten át várja a hozzászólásokat, az erdősítési felhívások pedig várhatóan március 10-ig jelennek meg. További információk ezen az oldalon érhetők el.

Nagy István agrárminiszter Facebook-oldalán közölte: 2014-től 2022 végéig több mint 43 700 hektárnyi területre igényeltek sikeresen erdőtelepítési támogatást a Vidékfejlesztési Program keretében. Ebből csaknem 32 ezer hektárnyi erdő már létre is jött. Az állami erdészeti társaságok területén zajló mintafásítási és Újszülöttek erdeje programoknak köszönhetően 2020 óta további, mintegy 1700 hektáron zöldülhetett az ország.

A tárcavezető jelezte: idén is folytatódik a rendszerváltozás utáni legnagyobb belterületi fásítási kezdeményezés, a Településfásítási Program, amelynek eddigi négy üteme alatt mintegy 1500 kistelepülésen 56 ezer sorfát ültettek el. Az Agrárminisztérium célja, hogy 2030-ra az ország erdei fafajokkal borított területeinek arányát a jelenlegi 25-ről 27 százalékra növeljék.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: a Hormuzi-szoros ügyében Amerika nem engedhet, mert akkor a Nyugat gyengének tűnik

Csizmazia Gábor: a Hormuzi-szoros ügyében Amerika nem engedhet, mert akkor a Nyugat gyengének tűnik

Harmadik hetébe lépett az amerikai–izraeli támadássorozat Irán ellen, amelyre válaszul Teherán egyebek mellett lezárta a Hormuzi-szorost, ahol békeidőben a világ kőolajszállítmányainak egyötöde halad át. Donald Trump amerikai elnök felszólította szövetségeseit, hogy katonai erővel segítsék a szoros blokádjának feloldását. Az InfoRádió mindennek a világpolitikára gyakorolt hatásairól kérdezte Csizmazia Gábort, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársát.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán kedden este megerősítette, illetve bosszút esküdött Ali Laridzsáni, az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkárának és Golamreza Szolejmáninak, az iráni Forradalmi Gárdához tartozó Baszidzs erők parancsnokának a halála miatt. Teherán bosszúból Izrael középső részét vette légi támadás alá, Ramat Gan városában ketten meghaltak. Az éjszaka folyamán az izraeli hadsereg közölte: folytatták a Hezbollah elleni csapásaikat Dél-Libanonban, miközben Bahrein, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek mind iráni rakéták és drónok elfogásáról számolt be. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága szerint 2,5 tonnás óriásbombákat vetettek be iráni rakétalétesítmények ellen a Hormuzi-szoros térségében, ugyanakkor Donald Trump többször elégedetlenségét fejezte ki a NATO-szövetségesek döntése miatt, akik nem küldtek hadihajókat a hajózási útvonal védelme érdekében. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×