eur:
413.65
usd:
401.52
bux:
81205.05
2025. január 9. csütörtök Marcell
Nursery teacher reading a story to the group of kids.
Nyitókép: skynesher/Getty Images

Horváth Péter: most sokkal több a pályakezdő és nyugdíjas tanár, mint az elmúlt években

Korábban a nevelő-, tanító- vagy tanárképzést végzők elég jelentős része meg sem próbált elhelyezkedni az iskolákban, óvodákban, a béremeléseknek köszönhetően azonban újra vonzóvá vált a pálya – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. Horváth Péter arról is beszélt, hogy nagyon túlterheltek a pedagógusok, ami az egyik legfőbb megoldandó probléma jelenleg.

A kormány döntése értelmében 2025. január 1-jétől a pedagógusok átlagbérének meg kell haladnia a diplomás átlagbér 80 százalékát, így a tavalyi 32,2 százalékos emelkedés után idén újabb 21,2 százalékkal nő a tanárok bére. A Belügyminisztérium köznevelési államtitkára közölte: a cél a 844 ezer forintos pedagógus-átlagbér elérése. A béremelés a köznevelésben 143 ezer pedagógust és a szakképzésben dolgozó oktatókat is megilleti. A pályakezdő gyakornokok bére 2025-ben legalább 640 900 forintra emelkedik, ez 2010-ben 129 500 forint volt. Maruzsa Zoltán jelezte: a magyar kormány továbbra is megbecsüli az oktatókat, mert nélkülük nincs színvonalas oktatás.

A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke tapasztalatai és a hozzájuk beérkező visszajelzések alapján azt mondta az InfoRádióban, hogy sokkal több pályakezdő vagy nyugdíjas tanár, tanító dolgozik jelenleg az iskolákban, mint korábban. Pozitív jelenségnek tartja, hogy a jelentős többség a diploma megszerzése után pedagógusként akar dolgozni, korábban ugyanis a képzést végzők elég jelentős része meg sem próbálta az elhelyezkedést az iskolákban, óvodákban. Horváth Péter úgy véli,

ez a kedvező változás egyebek mellett a béremelésnek is köszönhető.

A nyugdíjasoknál pedig az okozta a nagy áttörést, hogy a jogszabály-módosítás után már nem kell lemondaniuk a nyugdíjról a továbbtanítás mellett, ami anyagi szempontból sokkal kedvezőbb helyzet a számukra.

Horváth Péter emlékeztetett, hogy a nők 40 évi jogosultsági idővel a 65 év helyett akár már 62-63 éves korukban elmehetnek öregségi nyugdíjba, így pedig lehet még két-három viszonylag aktívabb évük, amikor az érintettek akár taníthatnak is. Hozzátette: vannak olyanok is, akik 65 év felett ha nem is teljes állásban, de szeretnének segíteni bizonyos óraszámban, és sok oktatási intézmény meg is adja nekik ezt a lehetőséget, mert ez az iskoláknak is nagy segítséget jelent.

Horváth Péter a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója, így erről az intézményről konkrét adatai, tapasztalatai is vannak, és tájékoztatása szerint az elmúlt két évben tíz gyakornok kezdett el dolgozni náluk, illetve jelenleg négy nyugdíjas munkavállaló segíti a feladatellátást, ami elég jelentős szám, hiszen 70 fős a tantestület.

Még tart a kötelező vizsga a Natról, nincs sok bukás

Szeptember közepén indult és január végéig tart a pedagógusok kötelező továbbképzése és számonkérése. A 10 órás távoktatási képzések tavaly ősszel elsőként az óvodapedagógusok számára nyíltak meg, az online felületet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kezeli. A pedagógusoknak tananyag-csomagokat kell letölteniük munkakörüknek, illetve oktatott tárgyaiknak megfelelően. A tananyag megismerése után egy 20 kérdésből álló online tesztet kell kitölteniük, a sikeres teljesítéshez legalább 15 kérdésre kell jól válaszolni. A cél az, hogy a pedagógusok felfrissítsék tudásukat a Nemzeti alaptantervről (NAT) vagy az óvodai országos alapprogramról. A képzés és a vizsga eredményeit figyelembe fogják venni a teljesítményértékelés során.

A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke úgy értesült, hogy december elejéig a pedagógusok 60-70 százaléka végezte el a képzést, és elenyészően kevesen – százas nagyságrendről lehet szó – vannak azok, akiknek nem sikerült a vizsga. A kurzus végén összesen három lehetőség van a vizsga abszolválására, vagyis ha valakinek első próbálkozásra vagy másodikra sem sikerül, még mindig van egy esélye.

„Aki egy picit is komolyan veszi és meg akarja csinálni, annak nem fog gondot okozni”

– mondta a képzés nehézségéről Horváth Péter.

Úgy véli, talán jobb lett volna, ha korábban tartanak ilyen számonkérést a Nattal kapcsolatban, hiszen már eltelt egy négyéves ciklus. Mint fogalmazott, ezzel a vizsgával tulajdonképpen azt lehet leellenőrizni, hogy a Naton belül mennyire felelnek meg az egyes kerettantervi rendeleteknek a pedagógusok, illetve szembesülhetnek azzal, mennyire végzik hatékonyan a munkájukat.

Horváth Péter bízik benne, hogy nyugodt lesz a második félév. Megjegyezte: az összes köznevelési intézmény esetében az a legfontosabb, hogy minden dolgozó „tervezetten, kiegyensúlyozottan, nyugodtan a saját munkájára koncentrálhasson”. Azt gondolja, ez úgy érhető el, ha a pedagógusok, a gyerekek és a szülők egymást segítik, támogatják.

A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke elmondta: a bérek tekintetében most megnyugvás tapasztalható, mivel a kormány és az EU közötti megállapodás hosszabb távra szól, így remélhetőleg 2031-ig biztosítottak lesznek a megfelelő fizetések. Ugyanakkor beszélt arról is, hogy azért vannak megoldandó problémák, melyek közül kiemelte a pedagógusok túlterheltségét. „Természetesen nagyon örülnénk, ha mindenhol biztosított lenne a feladatellátás, de összességében sokkal nyugodtabb a helyzet most, mint két évvel ezelőtt” – tette hozzá Horváth Péter.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.01.09. csütörtök, 18:00
Hámori Máté
Liszt Ferenc-díjas karmester, a Danubia Zenekar művészeti vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×