A Magyar Haltani Társaság szerint az angolna úszóhólyagjában található Anguillicoides crassus úszóhólyag-parazita súlyos fertőzésének tünetei láthatók. A parazita véres, savós, gázképződéssel járó gyulladást idéz elő, amely “buborékokat” hoz létre – írja a Sokszínű Vidék.

Az angolna az úgynevezett gymnovarian típusú petefészekkel rendelkezik. Ennek a típusnak az a jellemzője, hogy a petefészket nem veszi körül semmilyen elválasztó fal, így az érett ikraszemek közvetlenül a hasüregbe hullanak. Ebben az állapotban az ikrák még szabad szemmel láthatatlanok, méretük később sem haladja meg az 1 mm-t. Anguillicoides crassus fertőzés hatására az úszóhólyag fala jelentősen megvastagodik és nem tudja ellátni a feladatát, így a hal nem képes tetszőleges vízmagasságban lebegni – részletezte a Magyar Haltani Társaság.

A nagyon súlyos fertőzésnél a parazita elszaporodását követően valószínűleg bakteriális fertőződés is súlyosbította a helyzetet és előidézte a kis gázhólyagok kialakulását.

Az angolna kihalófélben lévő állatfaj. Világállománya az elmúlt 50 évben – a becslések szerint – 98 százalékkal csökkent. Az angolna Magyarországon főképp a Balatonon vált igazán ismertté, és mivel a hazai vizeinkben képtelen a szaporodásra, kizárólag telepítés útján jutott a vizeinkbe. Azonban ezek az állományok napjainkra elkoptak, így egyre nagyobb kuriózum egy-egy példány előkerülése.

Az angolnák a Sargasso-tengerben ívnak, valahol Kuba környékén, több ezer méteres mélységben, vagyis esély sincs arra, hogy a Balatonban szaporodjanak. Az ivadékok a Sargasso-tengerből a Golf-áramlattal jutnak el Európáig, majd felúsznak a nagy folyókon. Csakhogy a folyótorkolatokban rendszeresen kifogják őket.