Infostart.hu
eur:
364.46
usd:
311.28
bux:
133168.5
2026. április 28. kedd Valéria
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (k) sajtótájékoztatója után, amelyet az Európai Politikai Közösség (EPC) budapesti tanácskozása után tartott a Puskás Arénában 2024. november 7-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Volodimir Zelenszkij: senki nem tudja, mi jönne most egy tűzszünet után

A tűzszünet jelenleg nem jelentene megoldást az orosz–ukrán háborúban, mert nem garantálná, hogy Ukrajna szuverenitása, függetlensége visszaállhat - mondta az ukrán elnök az Európai Politikai Közösség (EPC) budapesti csúcstalálkozója után.

Volodimir Zelenszkij sajtótájékoztatón hangsúlyozta: senki nem tudja, mi jönne most egy tűzszünet után, és az valójában nem jelentené a háború befejeződését.

„Tiszteletben tartom azon európai vezetők véleményét, akik a mielőbbi tűzszünetet szorgalmazzák, de ennek jelenleg nincsenek meg a feltételei. Trump megválasztott amerikai elnökkel át kell majd tekintenünk, miként gondolja ő a háború gyors befejezését, amiről beszélt”.

Az ukrán elnök egy kérdésre válaszolva azt mondta, az Oroszország elleni szankciók keretében a befagyasztott mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz vagyont Ukrajna felfegyverzésére, iparának újjáépítésére lehetne költeni. „Az orosz agresszió eddig 800 milliárd dollár értékű rombolást okozott számunkra” – tette hozzá.

Zelenszkij hangsúlyozta a sajtótájékoztatón, hogy Ukrajna nem agresszor, hanem áldozat. „Természetesen tudhatjuk, hány ország támogat minket, volt békecsúcs, integrációs csúcstalálkozó. Az ENSZ-ben több mint 140 ország szavazott az orosz agresszió elleni határozatról és Ukrajna támogatásáról.”

Az ukrán elnök szólt arról, hogy hálás Magyarországnak mindazért a humanitárius segítségért, amelyet országának nyújtott. Ugyanakkor – tette hozzá – Magyarország nem nyújt támogatást ahhoz, hogy Ukrajna fegyvereket kaphasson országa megvédéséhez. „A mostani budapesti fórum jó alkalom volt számomra, hogy számos fontos vezetővel találkozzak, és ezért köszönet a meghívásért. Találkoztam mások mellett a NATO főtitkárával is, valamint számos fontos kollégámmal”.

Azzal kapcsolatban, hogy az ukrajnai magyar kisebbség helyzetének rendezését és Ukrajna NATO-hoz közeledésének támogatását Magyarország összekapcsolná, Zelenszkij azt mondta, Kijev már eddig is sokat tett a kisebbségek ügyében, tiszteletben tartja a magyar kisebbségeket, mint ahogy a többit is, mindannyian egyenlő jogú állampolgárai Ukrajnának.

„Számunkra nagyon fontos, hogy Magyarország támogassa utunkat az Európai Unióba és a NATO-ba. Amíg ez hiányzik, addig részünkről nincs aláírt dokumentum.

Fontos, hogy tiszteletben tartsuk egymást, és mi készek vagyunk minden vitás kérdést tisztázni. Mi nem összekapcsolva kezeljük a két témakört, de egyenlő hozzáállást várunk el”.

Arra a kérdésre, hogy mit jelenthet a háborúban az Oroszországba küldött 11 ezer észak-koreai katona, Volodimir Zelenszkij azt mondta, ezek a katonák Ukrajna határainál vannak. „Fennáll a háború eszkalációjának kockázata, hogy más országokat is bevonnak. Észak-Korea növelni fogja ide küldendő katonáinak számát”.

A tűzszünet lehetősége kapcsán Zelenszkij hangsúlyozta, fegyverszünet akkor jöhet el, ha a megtámadott ország biztonsági garanciákat kap, ezért aki a fegyverszünetről beszél, nem lehet a biztonsági garanciák ellen.

Kitért arra, hogy kiváló megbeszélést folytatott az amerikai elnökválasztáson győztes Donald Trumppal, de a párbeszédnek folytatódnia kell, és erre mindkét oldalnak fel kell készülnie. „Hiszek abban, hogy Trump elnök tényleg gyors megoldást akar, de ez nem jelenti azt, hogy valóban így is történik”. Mint mondta, országa a háború igazságos befejezésére törekszik, és meggyőződése, hogy a gyors befejezés vereséggel érne fel.

Az ukrán elnök elmondta, erről még nem beszélt Donald Trumppal, aki várakozása szerint a csapatával különböző javaslatokon dolgozik. Megértem, hogy gyorsan le akarja zárni ezt a háborút. Mind le akarjuk zárni, de egy igazságos békével, különben Ukrajna vereségével ér véget - hangsúlyozta.

Elmondta azt is, hogy Ukrajna az Egyesült Államok kongresszusa által megszavazott fegyverszállításokat sem kapta meg időben, miközben az ellenség olajiparát sem támadhatja a korlátozások miatt.

A szankciókról szólva kiemelte: sem Oroszország bankrendszerét, sem az energiaiparát célzó szankciók nem hatékonyak. Ezközben orosz beavatkozások, dezinformáció nyomai megfigyelhetők Európában, az Egyesült Államokban, Latin-Amerikában, Afrikában – figyelmeztetett.

Címlapról ajánljuk
Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

„A tudomány, a csúcskutatás és a tehetséggondozás ügye az nem egy kormány ügye, az az ország jövője. Nagy horderejű áttörések, amelyek a jövőben életünket befolyásolni tudják, azt jobbá tudják tenni, amelyre a jövő tudásalapú gazdasága épülhet, amelyre a nagy hozzáadott értékű technológiák, termékek fejlesztése épülhet, nem tudnak rövid távú, néhány éves finanszírozásból keletkezni” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: nincs élő kapcsolatuk a jövendő kormánnyal, de adott esetben szívesen találkozna Magyar Péter jövendő miniszterelnökkel, mert mint fogalmazott, „a céljai és a mi céljaink százszázalékosan összecsengenek.”

Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Gulyás Gergely, aki a május 9-én megalakuló új Országgyűlésben a Fidesz-frakció vezetője lesz, közzétette a Fidesz-frakció névsorát. Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Bánki Erik már korábban bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, mint ahogy a KDNP vezérkara, így Semjén Zsolt sem – de most kiderült, hogy még egy sor ismert név hiányozni fog a parlamenti padsorokból. Összeállítottuk a nagy hiányzók névsorát.
A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A vezető devizák árfolyamánál ingadozással indult a hét, miután az iráni-amerikai békemegállapodás kilátásai bizonytalanná váltak. A befektetők figyelme a héten több jegybanki kamatdöntő ülésre irányul. A piacok elsősorban azt várják, hogyan értékelik a döntéshozók a közel-keleti háború gazdasági hatásait, így délelőtt végül erősödni tudott az euró és a forint is az újabb tűzszüneti hírére. A forint szempontjából a legérdekesebb mozgatóerőt Magyar Péter leendő miniszterelnök bejelentései jelentik, legyen szó akár a gazdaságpolitika irányáról, akár a kormány összetételéről. A nap folyamán minimális mozgás volt az árfolyamokban, estére 364 környékére érkezett meg a forint az euróval szemben, a dollár-forint 311 körül járt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×