Infostart.hu
eur:
388.6
usd:
336.8
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (k) sajtótájékoztatója után, amelyet az Európai Politikai Közösség (EPC) budapesti tanácskozása után tartott a Puskás Arénában 2024. november 7-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Volodimir Zelenszkij: senki nem tudja, mi jönne most egy tűzszünet után

A tűzszünet jelenleg nem jelentene megoldást az orosz–ukrán háborúban, mert nem garantálná, hogy Ukrajna szuverenitása, függetlensége visszaállhat - mondta az ukrán elnök az Európai Politikai Közösség (EPC) budapesti csúcstalálkozója után.

Volodimir Zelenszkij sajtótájékoztatón hangsúlyozta: senki nem tudja, mi jönne most egy tűzszünet után, és az valójában nem jelentené a háború befejeződését.

„Tiszteletben tartom azon európai vezetők véleményét, akik a mielőbbi tűzszünetet szorgalmazzák, de ennek jelenleg nincsenek meg a feltételei. Trump megválasztott amerikai elnökkel át kell majd tekintenünk, miként gondolja ő a háború gyors befejezését, amiről beszélt”.

Az ukrán elnök egy kérdésre válaszolva azt mondta, az Oroszország elleni szankciók keretében a befagyasztott mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz vagyont Ukrajna felfegyverzésére, iparának újjáépítésére lehetne költeni. „Az orosz agresszió eddig 800 milliárd dollár értékű rombolást okozott számunkra” – tette hozzá.

Zelenszkij hangsúlyozta a sajtótájékoztatón, hogy Ukrajna nem agresszor, hanem áldozat. „Természetesen tudhatjuk, hány ország támogat minket, volt békecsúcs, integrációs csúcstalálkozó. Az ENSZ-ben több mint 140 ország szavazott az orosz agresszió elleni határozatról és Ukrajna támogatásáról.”

Az ukrán elnök szólt arról, hogy hálás Magyarországnak mindazért a humanitárius segítségért, amelyet országának nyújtott. Ugyanakkor – tette hozzá – Magyarország nem nyújt támogatást ahhoz, hogy Ukrajna fegyvereket kaphasson országa megvédéséhez. „A mostani budapesti fórum jó alkalom volt számomra, hogy számos fontos vezetővel találkozzak, és ezért köszönet a meghívásért. Találkoztam mások mellett a NATO főtitkárával is, valamint számos fontos kollégámmal”.

Azzal kapcsolatban, hogy az ukrajnai magyar kisebbség helyzetének rendezését és Ukrajna NATO-hoz közeledésének támogatását Magyarország összekapcsolná, Zelenszkij azt mondta, Kijev már eddig is sokat tett a kisebbségek ügyében, tiszteletben tartja a magyar kisebbségeket, mint ahogy a többit is, mindannyian egyenlő jogú állampolgárai Ukrajnának.

„Számunkra nagyon fontos, hogy Magyarország támogassa utunkat az Európai Unióba és a NATO-ba. Amíg ez hiányzik, addig részünkről nincs aláírt dokumentum.

Fontos, hogy tiszteletben tartsuk egymást, és mi készek vagyunk minden vitás kérdést tisztázni. Mi nem összekapcsolva kezeljük a két témakört, de egyenlő hozzáállást várunk el”.

Arra a kérdésre, hogy mit jelenthet a háborúban az Oroszországba küldött 11 ezer észak-koreai katona, Volodimir Zelenszkij azt mondta, ezek a katonák Ukrajna határainál vannak. „Fennáll a háború eszkalációjának kockázata, hogy más országokat is bevonnak. Észak-Korea növelni fogja ide küldendő katonáinak számát”.

A tűzszünet lehetősége kapcsán Zelenszkij hangsúlyozta, fegyverszünet akkor jöhet el, ha a megtámadott ország biztonsági garanciákat kap, ezért aki a fegyverszünetről beszél, nem lehet a biztonsági garanciák ellen.

Kitért arra, hogy kiváló megbeszélést folytatott az amerikai elnökválasztáson győztes Donald Trumppal, de a párbeszédnek folytatódnia kell, és erre mindkét oldalnak fel kell készülnie. „Hiszek abban, hogy Trump elnök tényleg gyors megoldást akar, de ez nem jelenti azt, hogy valóban így is történik”. Mint mondta, országa a háború igazságos befejezésére törekszik, és meggyőződése, hogy a gyors befejezés vereséggel érne fel.

Az ukrán elnök elmondta, erről még nem beszélt Donald Trumppal, aki várakozása szerint a csapatával különböző javaslatokon dolgozik. Megértem, hogy gyorsan le akarja zárni ezt a háborút. Mind le akarjuk zárni, de egy igazságos békével, különben Ukrajna vereségével ér véget - hangsúlyozta.

Elmondta azt is, hogy Ukrajna az Egyesült Államok kongresszusa által megszavazott fegyverszállításokat sem kapta meg időben, miközben az ellenség olajiparát sem támadhatja a korlátozások miatt.

A szankciókról szólva kiemelte: sem Oroszország bankrendszerét, sem az energiaiparát célzó szankciók nem hatékonyak. Ezközben orosz beavatkozások, dezinformáció nyomai megfigyelhetők Európában, az Egyesült Államokban, Latin-Amerikában, Afrikában – figyelmeztetett.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×