Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.56
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Beaver building dam taken in northern Alaska
Nyitókép: Stan Tekiela Author / Naturalist/Getty Images

Már a Balatont ostromolják Európa legnagyobb rágcsálói

Az eurázsiai hódokat 2007-ben kezdték el visszatelepíteni a Drávába és mellékágaiba, ahonnan azóta már egész Somogy vármegyét meghódították, és már a Balatonhoz is eljutottak.

A hódok gyorsan szaporodnak, ennek eredményeként egyre több helyen lehet találkozni a nyomaikkal, például vízbe döntött fákkal, vízpartokon kiépített hódvárakkal - írja a likebalaton.hu.

Nem csak a Balaton környéki fákra jelentenek veszélyt ezek a rágcsálók. A hódok befúrják magukat a töltésekbe, ami veszélyes lehet áradások idején, mivel meggyengítik azokat. Emellett termést is pusztítanak, amint azt a helyi gazdák is észrevették - írja a lap.

Ugyan védett állatok, és fontos szerepük van az ökoszisztémában, viszont időről időre szükség lehet a számuk korlátozására; engedéllyel vadászható, ha semmilyen más védekezési módszer nem hatékony.

Mint írják, Czabán Dávid ökológus korábban azt nyilatkozta az eurázsiai hód elterjedésével kapcsolatban, hogy mintegy tízezerre tették a hódok egyedszámát hazánkban. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a hód ugyanúgy védett állat maradt, mint eddig. Csak az elháríthatatlan károk esetében kerülhet puskavégre, de szerinte előtte más védekezési formákat is ki kell próbálni ellene.

Viszont haszna is van a hódoknak: a gátépítés növeli a vízvisszatartást, ami jól jön aszályos időszakban. A vadállomány szempontjából is jótékony lehet a hatásuk, hiszen a többi vad vizet talál a hódvárak mellett, a kis tavakban pedig megtelepednek a rovarok és az ebihalak.

Tehát a Balatonnál kettős a hódok jelenléte, kárt is okoznak, de hasznuk is van

- írják. Azok számára, akik szeretnék megóvni a természetet, fontos megérteni a hódok szerepét az ökoszisztémában. A Balaton környékén élőknek és a természetvédőknek egyaránt oda kell figyelniük a hódok jelenlétére, és meg kell találniuk az egyensúlyt a hódok védelme és a károk megelőzése között.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×