Az időpontja és a programja is rendhagyó lesz az Országgyűlés alakuló ülésének: május 9-én, szombaton délelőtt tíz órától tartják. A rendszerváltás óta még egyszer sem alakult meg hétvégén az Országgyűlés. 1990-ben szerdán és csütörtökön, 1994-ben kedden, 1998-ban csütörtökön, 2002-ben szerdán, 2006-ban kedden, 2010-ben pénteken, 2014-ben és 2018-ban kedden, 2022-ben pedig hétfőn indult a négyéves parlamenti ciklus.

Orbán Viktor 1998 és 2002 között egyszer már volt miniszterelnök. Az általa Nemzeti Együttműködés Rendszere néven hívott kétharmados kormányzás 2010-ben vette kezdetét. 16 évvel ezelőtt a parlament alakuló ülésén Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy küzdelemre vállalkozik. Mint akkor mondta: „a magyaroknak elegük lett a kudarcokból, a tétovázásból, a rossz kompromisszumokból, a toporgásból”. Beszédében hozzátette: „azt várják, hogy legyőzzük a leváltott rendszer hagyatékát”.

16 évvel később, 2026. április 12-én a két éve színre lépett Magyar Péter, és egy addig ismeretlen párt, a TISZA először az ellenzéket, majd pedig a kormányoldalt is leváltotta. Soha nem látott arányú, bőven kétharmados többséggel megszüntette a NER-t. 2010-ben Orbán Viktor fülkeforradalomként, 2026-ban Magyar Péter rendszerváltásként definiálta a történteket. Elmondta, a győzelmük nem a Holdról, hanem minden magyar ablakból látszik. Hozzátette, a magyar nép a rendszerváltás mellett döntött.

Az Országgyűlés egyébként 2014 óta 386 helyett 199 képviselővel működik. Az idei választáson mindössze négy párt került be, a TISZA-nak 141, a Fidesznek és a KDNP-nek együtt 52, a Mi Hazánknak pedig hat képviselője lesz. A képviselők az alakuló ülésen esküt fognak tenni a Szent Koronára, amelyet erre az alkalomra a kupolacsarnokból átvisznek az ülésterembe. Közben a Kossuth téren tömegrendezvényt tartanak.

Az Országházra ezentúl a magyar és a székely zászló mellett az Európai Unió lobogója is felkerül. Az alakulóülés napján turisták nem látogathatják az épületet. Az első tanácskozás forgatókönyvét az alkotmány, az országgyűlési törvény és a házszabály határozza meg. Sulyok Tamás köztársasági elnök beszédet mond. A köztársasági elnököt Magyar Péter az előző kormány bábjának tartja, és lemondását követeli.

Emellett beszédet fog mondani a Nemzeti Választási Bizottság elnöke is, aki hivatalosan is kihirdeti a választás eredményét és beszámol annak részleteiről. Ezt követi a korelnök és a korjegyzők megválasztása, valamint a mandátumigazolás és az eskü. Az utóbbit, visszatérve a 2010 előtti gyakorlathoz, ismét a legfiatalabb képviselő olvassa fel.

Az új törvényhozás az esküokmányok aláírásával alakul meg, tehát a korábbi parlament mandátuma akkor szűnik meg. A kormány onnantól ügyvezető kabinet a következő kormány megalakulásáig. Erre az eddigieknél jóval kevesebbet kell várni, mivel Magyar Pétert már az alakuló ülésen megválasztják miniszterelnöknek. Az általa megnevezett miniszterek bizottsági meghallgatása és kinevezése így már a május 11-i héten megtörténhet. Az alakuló ülésen titkos szavazással választják meg az Országgyűlés elnökét is, a fideszes Kövér Lászlót a TISZA-s Forsthoffer Ágnes váltja a poszton. Az alelnökök között helyet kap a Mi Hazánkos Dúró Dóra is. Emellett az alakuló ülésen hozzák létre az Országgyűlés húsz állandó bizottságát is, megválasztva azok vezetőit és tagjait.

A cikk alapjául szolgáló összeállítást Herczeg Zsolt készítette.