Infostart.hu
eur:
379.71
usd:
322.15
bux:
133311.7
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulója alkalmából a Rákóczi Szövetség Gloria Victis 1956-os emlékünnepségén a Bem téren álló Bem-szobornál 2024. október 22-én.
Nyitókép: MTI/Kocsis Zoltán

Kövér László: az idegen elnyomásnál csak egy valamit utálunk jobban

A forradalmunk és szabadságharcunk eszményei és értékei arra köteleznek bennünket, magyarokat, hogy olyan Európai Unióért, és benne egy olyan magyar államért dolgozzunk, amely szolgálja, és nem kiszolgáltatja az európai és a magyar polgárokat – mondta az Országgyűlés elnöke a Rákóczi Szövetség Gloria Victis 1956-os emlékünnepségén.

Kövér László a Bem-szobornál mondott ünnepi beszédében hangsúlyozta: ezen eszményekért hatvannyolc esztendővel ezelőtt a magyarok a biztos halált is vállalva nekimentek a szabadságot eltipró idegen tankoknak. „A keleti és nyugati hatalmak sakkjátszmájában pusztán leüthető gyalognak szánt Magyarország fellázadt, és ha rövid időre is, de ismét a szabadság és a keresztény Európa bástyájává vált” – fogalmazott, majd kiemelte: „ama tizenhárom nap áldozata a mai nemzedékeket is kötelezi”.

Az Országgyűlés elnöke szerint a magyarság 1956-os forradalma azt üzeni a XXI. századi Európa nemzeteinek, hogy „a népakaraton nyugvó állami szuverenitásból sem a népakarat, sem az állam, sem annak szuverenitása nem vonható ki, mert ellenkező esetben a demokrácia leépülése, anarchia, majd diktatúra és kiszolgáltatottság vár Európára”.

„Ha ezt az üzenetet Brüsszel mai vezető bürokratái képtelenek megérteni, akkor az Európai Unió sírásóiként kell majd hamarosan elszámoljanak több száz millió becsapott európai polgárral” – fűzte hozzá.

Kövér László emlékeztetett, hogy 1956 magyar hősei egy olyan rendszerrel szálltak szembe, amely a nemzeti önazonosság elfojtásán, az állami szuverenitás felszámolásán, valamint a társadalom megalázásán, gazdasági kifosztásán és a fegyveres erőszakon alapult. Amikor pedig a forradalmi magyar kormány 1956. november 1-jén kimondta Magyarország függetlenségét és semlegességét, akkor az állam „nemzetközi jogi értelemben szuverenitását gyakorolta, a nemzet védelmében” – magyarázta.

„1956-nak nemcsak hősei voltak, hanem voltak és vannak árulói is”

– jelentette ki Kövér László, hozzátéve: az árulók „idegen érdekek kiszolgálóiként próbálták, és próbálják ma is meghamisítani az ötvenhatos forradalom szellemiségét és eszmei hagyatékát”.

„Mi az idegen elnyomásnál csak egy valamit utálunk jobban: az idegen elnyomók magyar cselédeit” – hangsúlyozta. „1956 eszményeinek mai elárulói el akarják lopni a nemzet közkincsévé vált lyukas zászlót, hogy azt a saját kicsinyes érdekeiknek, illetve megbízóik birodalmi ambícióinak eszközévé tegyék” – mondta.

A házelnök rámutatott arra is: a mai fiatalok „kimondhatják azt, hogy a háború nem béke; kimondhatják, hogy az apa férfi és az anya nő; kimondhatják, hogy Magyarország a magyaroké és Európa az európaiaké; és azt is kimondhatják, hogy Isten, áldd meg a magyart!”

„Soha ne hagyják elveszni ezt a szabadságot, mert minden más ebből következik!” – húzta alá Kövér László, hozzátéve: örök hála és dicsőség 1956 hőseinek! Isten adjon erőt, állhatatosságot és bölcsességet a követőiknek – zárta beszédét.

Budapest, 2024. október 22.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulója alkalmából tartott hagyományos fáklyás emlékmenet résztvevői vonulnak a Rákóczi Szövetség szervezésében a Műegyetemtől a Bem térre 2024. október 22-én.
MTI/Illyés Tibor
Budapest, 2024. október 22. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulója alkalmából tartott hagyományos fáklyás emlékmenet résztvevői vonulnak a Rákóczi Szövetség szervezésében a Műegyetemtől a Bem térre 2024. október 22-én. MTI/Illyés Tibor

Az ünnepség résztvevőinek többsége a Műegyetem elől induló fáklyás felvonulással érkezett a Bem térre. A menettel a forradalom egyik meghatározó eseményeként számon tartott október 22-ei műegyetemi diákgyűlésre emlékeztek. Ezen a hallgatók pontokba szedve fogalmazták meg követeléseiket, és arról is döntöttek, hogy a lengyel nép melletti szolidaritás jegyében másnap, vagyis október 23-án a Bem térre vonulnak.

A mostani, több ezer ember, többségében fiatalok részvételével megtartott felvonulást három korabeli Csepel teherautó vezette fel, a platókról pedig korhű ruhába öltözött fiatalok integettek. A menet résztvevői közül többen nemzeti színű és a forradalmat jelképező lyukas zászlókat lengettek.

A fáklyás felvonulás és a Bem téri megemlékezés társrendezője a Rákóczi Szövetség volt.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.

Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Szerda este a Mandiner Klubest vendége Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Jól állunk, de a csata még nyílt” – mondta a választásokról, hozzátéve: „ha megdolgozunk érte, nyerünk”. A kormányfő szerint Brüsszel beavatkozik a magyar kampányba, sőt még Kijev is. „A tét az, hogy sorsot fogunk választani. Ha letérünk a magyar rendszerről, és brüsszeli rendszert hozunk be, nem lehet majd visszatérni”. „Az én kihívóim Brüsszelben vannak, nem Magyarországon. Küldtek ide valakit” – fogalmazott. Donald Trump esetleges magyarországi látogatásáról azt mondta: „Csalogatom. Adtam időpontokat neki”.
Történelmi támadás érte Ukrajnát, tárgyalóasztalhoz ülnek a háborúzó felek - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Történelmi támadás érte Ukrajnát, tárgyalóasztalhoz ülnek a háborúzó felek - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Oroszország példátlanul súlyos ballisztikusrakéta-támadást hajtott végre Ukrajna energiaellátó rendszere ellen: több nagyváros, köztük Harkiv és Kijev, szinte teljesen áram és fűtés nélkül maradt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a csapás annyira súlyos, hogy az a béketárgyalások következő körére is hatással lesz - az egyeztetések ma folytatódnak, a delegációk már asztalhoz is ültek. Közben az oroszok nagy erőkkel ostromolják Pokrovszk és Huljajpole térségét, mindkét városban már csak pár házat tartanak az ukrán védők. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel szerdán.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×