A vízimentők nem pihennek: ugyan véget ért egy – elég erős – nyári szezon, de kezdődik a horgászszezon és az őszi vízenlét, amelynek szintén megvannak a baleseti forrásai – jegyezte meg Bagyó Sándor, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának elnöke.

Nyáron 54 helyszínen láttak el strandi vízimentői szolgálatot, és összesen 370-en vettek részt a munkában, összességében 6576 szolgálati napot teljesítettek, és a strandokon

3497 könnyű sérültet láttak el

a kagylóvágástól a horzsolásokon át a rosszullétekig. Munkájuk része még, hogy vízimentő tanfolyamokat rendeznek. Idén összesen kilenc volt, amelyeknek köszönhetően az elmúlt két-három évinél több, 111 új vízimentő lépett szolgálatba.

Bagyó Sándor beszélt még a mélyvízi mentőegységeik munkájáról is. A mélyvíz alatt minden, a strandokon kívüli tevékenységet értenek, ahol a sürgősségi mentőhajók dolgoznak. Ezekkel a járművekkel 341 alkalommal futottak ki, 290 esetben embereket, és körülbelül ötven esetben eszközöket kellett menteni ( például amikor műszaki probléma lép fel egy vízi járművel vagy homokpadra fut fel egy vitorlás).

A kiemelt mentőegységek, köztük a vízimentők szárazföldi egységei (egy mentőtiszti kocsi, egy esetkocsi, illetve a két sürgősségi mentőhajó) összesen 114 esetben végzett emelt szintű betegellátást.

Fontos profilja még a vízimentőknek a vízi rendezvénybiztosítás, így például a Balaton-átúszás, a Balaton-átevezés, a Kékszalag vitorlásverseny és más ehhez hasonló tömegrendezvények biztosítása, mely feladatból az idei szezonban tíz volt.

Mindemellett 23 prevenciós előadást is tartottak, folytatták a mentőöv-programjukat 85 információs tábla kihelyezésével, illetve az egyik legnagyobb büszkeségük a mentőmellényprojekt, idén plusz két mentőmellényállványt tudtak kihelyezni.

Bagyó Sándor kiemelte: a prevenciós munka hosszú és összetett, de mindig meghozza az eredményt. Sőt, ezt tartja a leghatékonyabbnak, mert nyilvánvalóan fontos az operatív mentés, de

a megelőzésre fordított erőfeszítések hosszú távon már éreztetik hatásukat.

"Látjuk, hogy van eredményessége. Korábban már pár éven keresztül sikerült, és idén újra elértük azt, hogy kiskorú áldozat nem volt a balatoni szezonban, ez nagyon fontos dolog. Úgy gondolom, hogy a mentőmellény viselésével és a vízbiztonsággal kapcsolatos prevencióink eljutnak a szülőkhöz, hiszen egy kiskorúnál elsősorban a szülői felelősség a legfontosabb. Más vízi baleseteknél pedig az egyéni felelősség kérdése nagyon jelentős, és ha felhívjuk az emberek figyelmét a vizek veszélyére, és megpróbálunk együtt gondolkodni, akkor mindenképpen eljön az a várt eredmény, hogy kevesebb lesz a tragédiával, halállal végződő vízibalesetek száma" – mutatott rá a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának elnöke.

Létezik egy olyan célkitűzés, hogy a Balaton legyen Európa legbiztonságosabb tava. Ennek elérése érdekében rengeteg erőfeszítés volt az elmúlt húsz évben, közösen dolgozik ezen az Országos Mentőszolgálat, a Balatoni Vízirendészet, a HungaroMet, a katasztrófavédelem, az RSOE (Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület). Bagyó Sándor kiemelte még, hogy nagyon komoly mentő-, illetve biztonsági rendszer épült fel a Balatonnál a viharjelzéstől kezdve az operatív vízimentésen át a hatósági megelőző tevékenységig.

"Jó számok vannak, de én még mindig azt mondom, hogy ez a nagy munka csak akkor fog eredménnyel zárulni, ha az egyéni felelősségüknek tudatában lesznek a hétköznapi emberek, ha ezzel hozzáteszik a maguk részét" – zárta szavait a szakember.