Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 14. vasárnap Szilárda
Adóbevallásokat rendez egy dolgozó a Magyar Posta 62-es hivatalában a fővárosi Teréz körúton 2016. május 20-án. Ezen a napon lejár az szja-bevallások leadásának hivatalos határideje.
Nyitókép: Mohai Balázs

Idén jelentősen visszaestek az egyszázalékos felajánlások – egy kutatás feltárta, miért

Idén 60 ezerrel kevesebb adózó, összességében a jogosultak kevesebb, mint a fele ajánlotta fel személyi jövedelemadója egy százalékát a civil szervezeteknek. Egy kutatás szerint ennek hátterében a bizonytalanság, a bizalmatlanság és a tájékozatlanság áll.

A 2024-es évben a jogosultak mindössze 35-45 százaléka ajánlotta fel személyi jövedelemadója egy százalékát civil szervezeteknek. A Magyar Fundraising Akadémia és a Human Dialog által, a Marketing Resolution kutatócég szakmai közreműködésével készített reprezentatív kutatás arra kereste a választ, hogy milyen tényezők befolyásolják a felajánlási hajlandóságot, és hogyan választanak civil szervezetet az adományozók.

A Human Dialog operatív vezetője, a kutatási projekt irányítója az InfoRádióban elmondta: idén nem érte el az 1,8 millió főt azoknak a száma, akik éltek a lehetőséggel. Hozzátette: a korábbi évekre növekvő tendencia volt a jellemző, 2024-ben azonban megbicsaklott a trend. Dömötör Károly tájékoztatása szerint a tehetősebb adófizetők jobban szem előtt tartják az egyszázalékos felajánlásokat.

Kiemelte, hogy több tízmilliárd forint a tét, ebből

idén nagyjából 17 milliárd fog eljutni a civil szervezetekhez, illetve hasonló nagyságrendű összegre számíthatnak az egyházi, vallási felekezetek.

Idén összesen 29 933 civil szervezet részesedik a felajánlásokból. A Human Dialog operatív vezetője megjegyezte: ha mindenki rendelkezne személyi jövedelemadója egy százalékával, akkor a mostaninak a duplája lehetne ez az összeg, vagyis összesen több mint 30 milliárdot kapnának a civilek.

A kutatás a visszaesésre, illetve az érdeklődés hiányára is kereste a válaszokat. A megkérdezettek közül nagyon sokan hivatkoztak bizonytalanságra, bizalmatlanságra és tájékozatlanságra. Dömötör Károly elmondása szerint a válaszadók között jelentős számban voltak olyanok, akik egyszerűen nincsenek tisztában azzal, mekkora a tétje a felajánlásoknak, illetve nem tudják, hogyan kell élni ezzel a lehetőséggel.

Szintén nagy a tábora azoknak, akik kételkednek abban, hogy valóban jó helyre kerülnek-e, illetve eljutnak-e egyáltalán a címzetthez az egyszázalékos felajánlások.

A kutatási igazgató szerint a felmérés alapján egyértelműen az látszik, hogy az illetékeseknek bőven van még teendőjük a tájékoztatás terén.

Dömötör Károly arról is beszélt, mely területekre érkezett a legtöbb felajánlás. Hagyományosan a gyermekegészségügyet felkaroló és segítő szervezetek a legnépszerűbbek az adófizetők körében, de szintén sokan választják az állatmenhelyeket, állatvédelmi szervezeteket. A lista élén a Partizán Rendszerkritikus Tartalomelőállításért Alapítvány végzett: 36 978 felajánló összesen 416 389 329 forintot adományozott a médiaszolgáltatónak.

A kutatásból az is kiderült, hogy a felajánlók túlnyomó többsége magasabb iskolai végzettségű, főként Budapesten, illetve az agglomerációban él.

Az eredmények azt mutatják, hogy az emberek szeretnének több információt kapni arról, mire fordítják a civilek a felajánlott összegeket. A válaszadók több mint 60 százaléka tudni akarja, hogy a támogatott szervezet hogyan használja fel a pénzt, illetve milyen terveik vannak a jövőre nézve. Sokan még mindig azt hiszik, hogy az egy százalékuk jelentéktelen összeg, pedig

idén fejenként átlagosan már 10 ezer forintot ér egy felajánlás, ami éves szinten több millió forintot is jelenthet egy-egy szervezet számára.

A Magyar Fundraising Akadémia és a Human Dialog reprezentatív kutatása szerint 52 százalék azok aránya, akik támogatnák, hogy az egy százaléknál magasabb összeget is fel lehessen ajánlani a civil szervezteknek, 39 százalék pedig, ha lenne rá lehetőség, akár több szervezetet is támogatna. A Human Dialog operatív vezetője ugyanakkor úgy véli, hogy az érintetteknek új stratégiákat kell kidolgozniuk, hogy hatékonyabban szólítsák meg a potenciális támogatókat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A svéd kormány a migránsok visszafogadásához kötné a Szíriának szánt fejlesztési pénzeket

A svéd kormány a migránsok visszafogadásához kötné a Szíriának szánt fejlesztési pénzeket

Az Aszad-rezsim megdöntése óta először látogatott el hivatalos svéd delegáció Szíriába. A svéd kormány első körben a szír bűnelkövetőket küldené haza, második körben pedig mindazokat a szír állampolgárokat, akik nem jogosultak a Svédországban való tartózkodásra. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője az InfoRádióban elmondta: ahogy a következő években folyamatosan lejárnak az oltalmazotti státuszok, úgy lesz egyre vonzóbb a hazatérés lehetősége az olyan bevándorlók számára, akik jogi bizonytalanságban és kétségek között vannak Európában.

Orbán Viktor: hiába az adventi időszak, a politikában nincs elcsendesedés

Orbán Viktor szerint a gyermekvédelemben nincs alku. A miniszterelnök a Karmelita Kolostorban adott egyórás interjút Lentulai Krisztiánnak. A kormányfő szerint Amerika békét, Európa háborút akar, és kulcsfontosságú Magyarország mozgástere a 2026-os választáson. A teljes interjút a Mandiner YouTube-csatornáján tették közzé.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Európai békecsúcs közeleg, hatalmas áldozatot hozna Ukrajna – Háborús híreink vasárnap

Európai békecsúcs közeleg, hatalmas áldozatot hozna Ukrajna – Háborús híreink vasárnap

Hétfőn Steve Witkoff amerikai különmegbízott európai vezetőkkel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozik, hogy egy tűzszünet lehetőségéről egyeztessenek. Úgy tűnik, hogy az amerikai közvetítők Moszkva után ismét Kijev felé fordulnak, hogy közelítsék a felek álláspontjait. Kormányzati források szerint a tárgyaló felek delegációi már meg is érkeztek a német fővárosba. A berlini tárgyalások előtt eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy országa kész lemondani a NATO-tagságról nyugati biztonsági garanciákért cserébe, teljesítve ezzel az oroszok egyik legfőbb követelését.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×