eur:
411.2
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Adóbevallásokat rendez egy dolgozó a Magyar Posta 62-es hivatalában a fővárosi Teréz körúton 2016. május 20-án. Ezen a napon lejár az szja-bevallások leadásának hivatalos határideje.
Nyitókép: Mohai Balázs

Idén jelentősen visszaestek az egyszázalékos felajánlások – egy kutatás feltárta, miért

Idén 60 ezerrel kevesebb adózó, összességében a jogosultak kevesebb, mint a fele ajánlotta fel személyi jövedelemadója egy százalékát a civil szervezeteknek. Egy kutatás szerint ennek hátterében a bizonytalanság, a bizalmatlanság és a tájékozatlanság áll.

A 2024-es évben a jogosultak mindössze 35-45 százaléka ajánlotta fel személyi jövedelemadója egy százalékát civil szervezeteknek. A Magyar Fundraising Akadémia és a Human Dialog által, a Marketing Resolution kutatócég szakmai közreműködésével készített reprezentatív kutatás arra kereste a választ, hogy milyen tényezők befolyásolják a felajánlási hajlandóságot, és hogyan választanak civil szervezetet az adományozók.

A Human Dialog operatív vezetője, a kutatási projekt irányítója az InfoRádióban elmondta: idén nem érte el az 1,8 millió főt azoknak a száma, akik éltek a lehetőséggel. Hozzátette: a korábbi évekre növekvő tendencia volt a jellemző, 2024-ben azonban megbicsaklott a trend. Dömötör Károly tájékoztatása szerint a tehetősebb adófizetők jobban szem előtt tartják az egyszázalékos felajánlásokat.

Kiemelte, hogy több tízmilliárd forint a tét, ebből

idén nagyjából 17 milliárd fog eljutni a civil szervezetekhez, illetve hasonló nagyságrendű összegre számíthatnak az egyházi, vallási felekezetek.

Idén összesen 29 933 civil szervezet részesedik a felajánlásokból. A Human Dialog operatív vezetője megjegyezte: ha mindenki rendelkezne személyi jövedelemadója egy százalékával, akkor a mostaninak a duplája lehetne ez az összeg, vagyis összesen több mint 30 milliárdot kapnának a civilek.

A kutatás a visszaesésre, illetve az érdeklődés hiányára is kereste a válaszokat. A megkérdezettek közül nagyon sokan hivatkoztak bizonytalanságra, bizalmatlanságra és tájékozatlanságra. Dömötör Károly elmondása szerint a válaszadók között jelentős számban voltak olyanok, akik egyszerűen nincsenek tisztában azzal, mekkora a tétje a felajánlásoknak, illetve nem tudják, hogyan kell élni ezzel a lehetőséggel.

Szintén nagy a tábora azoknak, akik kételkednek abban, hogy valóban jó helyre kerülnek-e, illetve eljutnak-e egyáltalán a címzetthez az egyszázalékos felajánlások.

A kutatási igazgató szerint a felmérés alapján egyértelműen az látszik, hogy az illetékeseknek bőven van még teendőjük a tájékoztatás terén.

Dömötör Károly arról is beszélt, mely területekre érkezett a legtöbb felajánlás. Hagyományosan a gyermekegészségügyet felkaroló és segítő szervezetek a legnépszerűbbek az adófizetők körében, de szintén sokan választják az állatmenhelyeket, állatvédelmi szervezeteket. A lista élén a Partizán Rendszerkritikus Tartalomelőállításért Alapítvány végzett: 36 978 felajánló összesen 416 389 329 forintot adományozott a médiaszolgáltatónak.

A kutatásból az is kiderült, hogy a felajánlók túlnyomó többsége magasabb iskolai végzettségű, főként Budapesten, illetve az agglomerációban él.

Az eredmények azt mutatják, hogy az emberek szeretnének több információt kapni arról, mire fordítják a civilek a felajánlott összegeket. A válaszadók több mint 60 százaléka tudni akarja, hogy a támogatott szervezet hogyan használja fel a pénzt, illetve milyen terveik vannak a jövőre nézve. Sokan még mindig azt hiszik, hogy az egy százalékuk jelentéktelen összeg, pedig

idén fejenként átlagosan már 10 ezer forintot ér egy felajánlás, ami éves szinten több millió forintot is jelenthet egy-egy szervezet számára.

A Magyar Fundraising Akadémia és a Human Dialog reprezentatív kutatása szerint 52 százalék azok aránya, akik támogatnák, hogy az egy százaléknál magasabb összeget is fel lehessen ajánlani a civil szervezteknek, 39 százalék pedig, ha lenne rá lehetőség, akár több szervezetet is támogatna. A Human Dialog operatív vezetője ugyanakkor úgy véli, hogy az érintetteknek új stratégiákat kell kidolgozniuk, hogy hatékonyabban szólítsák meg a potenciális támogatókat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Péntek hajnalban megérkezett a nagy havazás. Számos helyen akadtak el, csúsztak árokba járművek, kidőlt fák akadályozzák a közlekedést több úton.

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×