Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
A megáradt Duna Mohácsnál 2024. szeptember 24-én.
Nyitókép: MTI/Kacsúr Tamás

Árvízhelyzet: túl vagyunk a nehezén, most már a vízvisszatartás és a vízpótlás kerül a középpontba

Csaknem két hét után most már biztonsággal kijelenthető, hogy az összes magyarországi szakaszon apad a Duna, de a déli területeken még mindig folynak a védekezési munkálatok – mondta az InfoRádióban az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője. Siklós Gabriella hozzátette: minden átvezényelt vízügyes szakember visszatérhetett a saját igazgatóságához, mostantól a károk felmérésére, illetve a helyreállítási munkákra lehet összpontosítani.

Elhagyta a dunai árhullám Magyarországot, az előttünk álló napokban, hetekben a károk elhárításának időszaka következik. Ahol lehet, már a víz visszatartására is gondolnak. Áradás közben ugyan nincs mód a víz visszatartására, ám a tetőzést követően, amint elindul az apadás, megkezdődhet a vízpótlás azokon a területeken, amelyek a vízügy rendelkezésére állnak.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szóvivője az InfoRádióban elmondta: kedden késő délután tetőzött a Duna Mohácsnál, és csaknem két hét után most már biztonsággal kijelenthető, hogy az összes magyarországi szakaszon apad a folyó. Védekezési munkálatokat már csak a déli szakaszokon kell végezni, de már ott is csak másodfokú árvízvédelmi készültség van érvényben, így például Baján is. A Bács-Kiskun vármegyei városnál kedden délután még harmadfokú készültség volt, de azóta már azon a környéken is elkezdődött az apadás, így csökkenteni lehetett a készültségi szintet.

Siklós Gabriella kiemelte: a déli részeken sík területen folyik a Duna és igen szélesen kiterjedt az ártér, így ott nemcsak a tetőzés, hanem az apadás is hosszabb ideig eltart. Ezeken a szakaszokon továbbra is nagyon sok teendőjük van a vízügyeseknek, akik számos buzgárt fogtak el, illetve még mindig sok helyen figyelhetők meg fakadó vizek, csurgások vagy szivárgások. A szóvivő ugyanakkor mindenkit megnyugtatott:

a nehezén túl vagyunk, mert egyértelműen „apadó ágban vagyunk, ami mindenképpen jó hír”.

A Duna felső szakaszain már az említett kísérőjelenségekre sem kell figyelni, ugyanis a folyó azokon a területeken gyakorlatilag mindenhol a medrében maradt, így árvízvédelmi készültség sincs már érvényben. A következő napokban megkezdődhet a károk felmérése, illetve a helyreállítási munkákra lehet majd összpontosítani. Siklós Gabriella jelezte, hogy a felső szakaszokhoz átvezényelt, több száz tagú tiszai vízügyes különítmény hétfőn hazatérhetett, kedden pedig további szakemberek utazhattak vissza eredeti állomáshelyükre. A károk felmérését ugyanis meg tudják oldani a helyi vízügyi igazgatóságok, nincs szükségük segítségre máshonnan. Emlékeztetett, hogy az árhullám levonulása összesen öt vízügyi igazgatósághoz – a győri, a budapesti, a székesfehérvári, a bajai és a pécsi székhelyű – tartozó területeket érintett, és mostantól minden szakember a saját központjában és az ahhoz tartozó szakaszokon végzi a szükséges munkákat. További átcsoportosításra, átvezénylésre nem lesz szükség, Siklós Gabriella tájékoztatása szerint „mindenhol lesznek elegen a teendők ellátására”.

Az elmúlt egy-két napban ismét esett a Duna vízgyűjtő területein, de a szóvivő elmondása szerint nem lehet jelentős mennyiségű csapadékról beszélni. Viszonyításképpen hozzátette:

a Felső-Duna vízgyűjtőjén 18 milliméter csapadék esett egy-két napja, ami a korábbi, Boris ciklon által hozott több száz milliméteres mennyiséghez képest nagyon elenyésző.

Siklós Gabriella szerint ez a mennyiség nem fog újabb árhullámot okozni.

Mivel az árhullám levonult, a vízügyesek elkezdhetnek foglalkozni a vízvisszatartással is, amivel kapcsolatban folyamatosan tájékoztatást ad majd az Országos Vízügyi Főigazgatóság. A szóvivő hangsúlyozta: csak azokon a területeken van lehetőségük a víz visszatartására, amelyek a vízügyhöz tartoznak, máshol erre nincs jogosultságuk.

„Most megtöltjük azokat a tulajdonunkban lévő állami csatornákat, ahol adott esetben vissza tudunk tartani vizet, illetve természetesen üzemvíz szinten felül is tárolunk ezekben vizet, amire nagyon vigyáznunk kell minden helyzetben, de árvízhelyzetben nyilvánvalóan az élet és a vagyonvédelem az első” – magyarázta az OVF szóvivője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×