Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente
GERMANY - 2020/05/23: This photo illustration shows a disposable syringe with hypodermic needle, HEPATITIS B written on a black board behind. (Photo Illustration by Frank Bienewald/LightRocket via Getty Images)
Nyitókép: Frank Bienewald/Getty Images

Hepatitis B: még mindig sok az oltásellenes, pedig életre szóló védettséget biztosít a vakcina

Szakmai oldalakról, szakemberektől tájékozódjanak azok, akiknek kérdéseik vagy kétségeik vannak a hetedik osztályos fiatalok számára kötelező hepatitis B védőoltással kapcsolatban – javasolta az InfoRádióban Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ járványügyi főosztályának osztályvezetője.

Magyarországon a Nemzeti Immunizációs Program részeként szeptemberben a hetedik osztályos gyermekek kapják meg a hepatitis B elleni védőoltást, amely 1999 óta szerepel az oltási programban. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) járványügyi főosztályának osztályvezetője az InfoRádióban elmondta: a hepatitis B és a fertőző májgyulladás B vírusa által okozott fertőzés nagyon súlyos megbetegedés, amely nemcsak akut fertőzést, hanem olyan hosszú távú szövődményeket is okozhat, mint például a krónikus májgyulladás, a májzsugorodás (májcirrózis) vagy a májdaganat kialakulása.

Galgóczi Ágnes tájékoztatása szerint az egyéni védelem mellett a vírus cirkulációjának csökkentése érdekében nagyon fontos a védőoltás beadása.

Bár a hepatitis B elleni védőoltás kötelező, sajtóhírek szerint több szülő is megpróbálta megtagadni, illetve megakadályozni, hogy beadják a gyermekének. A járványügyi szakember ezzel kapcsolatban megjegyezte: a Nemzeti Immunizációs Programban szereplő és a jogszabályban meghatározott

kötelező védőoltások beadása nem kötött szülői beleegyezéshez, ugyanakkor megilleti őket és az oltandó gyermekeket a tájékoztatás joga.

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a védőoltás beadása előtt a védőnőknek vagy az oltóorvosoknak ismertetniük kell a törvényes képviselőkkel, szülőkkel és a gyermekekkel az oltás célját, helyét, módját, illetve tájékoztatniuk kell őket arról, hogy milyen oltóanyagot adnak be, milyen mellékhatásai lehetnek, milyen reakciókat válthat ki, valamint milyen prevenciós célt valósít meg.

Galgóczi Ágnes hangsúlyozta: Magyarországon a védőoltási programban csak engedélyezett oltóanyagokat használnak. Az idén esedékes oltásoknál a HB Vax Pro vakcinát alkalmazzák, amely 2001 óta engedélyezett, és világszerte széleskörűen használják. Idehaza is alkalmazták már a korábbi védőoltási ciklusokban, így például 2002-ben és 2003-ban is ezt a vakcinát kapták az oltásra kötelezett serdülők.

A koronavírus-járvány hatásait, következményeit figyelembe véve az NNGYK fokozott figyelemmel gondozza az egyes oltási programokat, és ugyanez a fokozott figyelem vehető észre az emberek körében is a védőoltásokkal kapcsolatban – nem csak a hepatitis B esetében. Galgóczi Ágnes elmondta: számos kérdés, megkeresés fut be hozzájuk. Azt javasolja az oltásra kötelezett diákoknak és a szülőknek, hogy szakmai oldalakról, szakemberektől tájékozódjanak az oltásokról, illetve a vakcinákról, például érdemes felkeresni a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ honlapját vagy az Egészségvonal weboldalt, a nap 24 órájában elérhető információs központot, ahol telefonon, e-mailen és a honlapon keresztül egyaránt információhoz lehet jutni különböző egészségügyi kérdésekben, témákban.

A hepatitis B elleni védőoltás egy oltási sorozat része. A serdülők szeptemberben az első oltást kapják meg, októberben következik a második részoltás, végül tavasszal lesz majd esedékes a harmadik. Galgóczi Ágnes kiemelte: a jelenlegi ajánlások szerint a védőoltás életre szóló védettséget biztosít mindazoknak, akik nincsenek nagyobb kockázatnak kitéve a fertőzés szempontjából.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

A globális űrgazdaság 2024-ben elérte a 613 milliárd dollárt, és 2035-re akár 1800 milliárd dollárra nőhet, ám a szektor növekedését egyre inkább a földi infrastruktúra hiányosságai fenyegetik. Az új fejlesztésű rakéták által lehetővé tett felbocsátások számának rohamos emelkedésével párhuzamosan a jóval lassabb tempóra épített űrkikötők válhatnak az iparág szűk keresztmetszetévé. A Kennedy Űrközpont belső NASA-jelentése szerint az 1960-as évekből származó infrastruktúra nem képes lépést tartani a kereskedelmi igényekkel, a SpaceX és a Blue Origin pedig egyenként is évi 120 indítást tervez Floridából. Az űrverseny új frontvonala így már nem csupán a rakétagyártás, hanem az is, hogy az Egyesült Államok, Kína és Európa mely szereplői tudnak a jövő szupernehéz, újrahasználható rakétáihoz megfelelő földi kapacitást kiépíteni. Cikkünkben végigvesszük, milyen problémákkal küzd az Egyesült Államok az űrszektor egyik kulcsfontosságú területén, és a legnagyobb űrhatalom kihívói hol tartanak ezen a téren.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×