Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
Nyitókép: Pixabay

Havasi Katalin az oltásellenes lobbiról: egy szűk, de hangos csoport akciózik

A Magyar Gyermekorvosok Társaságának főtitkára szerint az oltásellenes mozgalmak célja, hogy megrendítsék a szülők bizalmát a védőoltásokban, pedig bizonyítottan nem okoznak maradandó károsodásokat. Havasi Katalin az InfoRádióban elmondta: a nagyobb problémát a szomszédos országok jelentik, ahonnan behurcolhatók bizonyos, akár járvánnyal is fenyegető betegségek.

Az oltásellenesség hazai helyzetéről készül felmérés a házi gyermekorvosi praxisokban, miután egyre több gyermekorvost jelentenek fel szülők amiatt, mert nem adnak mentesítést a kötelező védőoltások alól. Az országos adatgyűjtés jelenleg is tart. Szakértők szerint az oltásellenes lobbi súlyos károkat okozhat, és már nem csak egy-egy elszigetelt esetről lehet hallani. A Magyar Gyermekorvosok Társaságának főtitkára az InfoRádióban elmondta: az oltásellenesség világszerte jelentkező probléma, Magyarországon pedig területenként változó, hogy mennyire jellemző.

Havasi Katalin hozzátette: a magyar szülők többségéről elmondható, hogy felelősen gondolkodik a gyermekei egészségi állapotával kapcsolatban, és az átoltottsági arány világviszonylatban is nagyon jó azokkal a betegségekkel szemben, amelyek a múlt század elején még nagyon magas csecsemőhalálozást okoztak idehaza is.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy „rendre megjelennek olyan valóságtartalommal nem bíró állítások”, melyeknek egyértelműen az a célja, hogy megrendítsék a szülők bizalmát a védőoltásokban.

„Egy szűk, de igen hangos csoport igyekszik minél több helyre eljutni, és én igyekszem nem reklámot csinálni az ő akcióiknak”

– jegyezte meg a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke. Hangsúlyozta, hogy sok híreszteléssel szemben a kötelező védőoltások nem okoznak autizmust vagy maradandó károsodást a gyermekeknek, és mint mondta, az is gyakori tévhit, hogy a túl sok védőoltás megterheli az immunrendszerüket.

Havasi Katalin arról is beszélt, hogy a szomszédos országokban már nem olyan nagy az átoltottság, mint Magyarországon. Kiemelte: éppen ezért különféle behurcolt betegségek előfordulhatnak idehaza,

sok-sok évtizeddel a védőoltások után pedig gyengülhet a védettsége az idősebb korosztályoknak.

Emiatt figyelmeztetett: bár lehetséges, hogy az egy- vagy kétéves gyermekek védettsége „nagyon jó”, és ők védettek lesznek például egy behurcolt szamárköhögéssel szemben, viszont a két hónap alatti csecsemők – akik még nem kapták meg az első védőoltást –, illetve az idősebbek elkaphatják ezt a betegséget, és akár súlyos lefolyású állapot is kialakulhat emiatt.

Ugyanez a helyzet fennáll a többi védőoltás esetében is, ugyanis Havasi Katalin tájékoztatása szerint korábban találkoztak olyan területi minijárvánnyal (rózsahimlő) idehaza, amely behurcolással felnőtteket is megfertőzött, de „szerencsére sikerült gyorsan megállítani” a továbbterjedését.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Este drágább áram? Asztalra tesznek egy új rezsicsökkentési javaslatot

Este drágább áram? Asztalra tesznek egy új rezsicsökkentési javaslatot

Széleskörű energetikai korszerűsítésre buzdít az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége. Tibor Dávid, a Masterplast alapító elnöke az InfoRádióban elmondta: a szövetség egy idősávos villamosenergia-tarifa bevezetését is felveti annak érdekében, hogy csökkentsék a lakosság energiafogyasztását.

Nem lesz kevesebb víz, de az otthonunkban is meg kell tudni tartani – kemény szavak az ökológustól

Több magyarországi településen már vízkorlátozást kellett bevezetni, de mindenhol takarékos vízfelhasználásra kérik a lakosságot. Németh András természetvédelmi őr, ökológus, a Vízőrző Mozgalom ötletgazdája és alapítója azt javasolja: halasszuk el a nagyobb vízigényű munkákat, és felejtsük el a nyáron a zöld gyepet!
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Nőnek az európai K+F-források, Magyarország viszont az uniós mezőny végén áll

Nőnek az európai K+F-források, Magyarország viszont az uniós mezőny végén áll

Egy évtized alatt több mint 60 százalékkal nőtt az Európai Unióban a kutatás-fejlesztésre, vagyis K+F-re elkülönített kormányzati költségvetési előirányzatok összege. Magyarországon is látszik nominális javulás, de az ország 2025-ben egy főre vetítve és GDP-arányosan is az uniós mezőny alsó részében maradt. A legnagyobb magyar sajátosság azonban nemcsak a források alacsony szintje, hanem azok szerkezete: az általános egyetemi alapokból finanszírozott K+F statisztikai aránya a 2010-es évek eleji 30 százalék körüli szintről 2025-re gyakorlatilag eltűnő, 0,2 százalékos szintre zsugorodott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×