eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay

Szakértő: lélektani határhoz ért a lakbérek középértéke a fővárosban

Az ingatlan.com adatai szerint az augusztusban meghirdetett fővárosi albérleteket átlagosan 250 ezer forintért kínálták. Az egyetemisták által egyik legkedveltebbnek számító 11. kerületben átlagosan 270 ezer forintot kértek el egy-egy kiadó lakásért, míg a vidéki egyetemi városok közül Miskolc és Kaposvár a legolcsóbb 110 ezer forinttal.

Tovább emelkedtek a lakbérek, júliusban az előző hónaphoz képest 1,8 százalékkal nőttek országosan és 1,4 százalékkal Budapesten - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal és az ingatlan.com lakbérindexéből.

Az ingatlan.com adatai szerint a lakbérek emelkedése lehetett volna drámaibb, ha a bérbeadók nem tudtak volna lépést tartani a kereslet növekedésével. A kiadó lakások száma azonban hétről hétre növekszik. Június elején országosan még csak 14 300 lakást hirdettek meg kiadásra, augusztus közepére azonban ez a szám már elérte a 15,5 ezret, a kínálat növekedése pedig mérsékelte a bérleti díjak növekedési ütemét - mondta az ingatlan.com vezető elemzője, aki arra is kitért, hogy mindezek ellenére országszerte és így Budapesten is emelkedtek az albérleti díjak.

"A KSH ingatlan.com lakbérindexe júliusban júniushoz képest országosan 1,8 százalékos drágulást mutatott, és Budapesten is 1,4 százalékkal nőttek a bérleti díjak. Éves szinten országosan pedig több mint 10 százalékkal, a fővárosban pedig valamivel alacsonyabb mértékben, 9,3 százalékkal drágultak az albérletek - mondta Balogh László az InfoRádióban. Hozzátette, hogy a számok alapján a fővárosban már 250 ezer forint a kiadó lakások lakbéreinek a középértéke, ami lélektani határ is egyben, mert a kiadó lakások száma és a kereslet egyaránt 10-11 százalékkal emelkedett.

"A legnagyobb kínálatot nyújtó régiók közé a XI., a XIII. és a VIII. kerület tartozik. Nem véletlen: egyrészt ezek igen nagy kiterjedésű kerületek, másrészt pedig az egyetemisták kedvenc lokációi közé tartoznak" - mondta az elemző.

Az albérletszezon újdonsága, hogy a magasabb bérleti díjak miatt sok diák kivár. A szakember szerint ez a trend augusztus végére pörgős albérletpiacot eredményezhet.

A XIV. kerületben 270 ezer forint az átlagos bérleti díj, a XIII. kerületben a budapesti átlagnak megfelelő 250 ezer forint, a VIII. kerületben pedig 239 ezer forint az átlag.

A vármegyeszékhelyek közül Debrecen a legdrágább, 230 ezer forintos átlagos bérleti díjjal, Szegeden 160, Pécsett pedig 150 ezer forintot kell átlagosan fizetni. A legolcsóbban Miskolcon és Kaposváron tudja megoldani egy diák az albérlet kifizetését, ezekben a városokban ugyanis 110 ezer forint az átlagos havi lakásbérlés.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×