Infostart.hu
eur:
359.42
usd:
306.21
bux:
136516.51
2026. május 6. szerda Frida, Ivett
Tiszavirágok (Palingenia longicauda) Tiszaörvény közelében 2020. június 24-én. Megkezdődött a kérészek rajzása a Tisza-tó térségében.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Megérkeztek végre a tiszavirágok!

A megszokottnál korábban kezdődött a kérészrajzás a Tisza Szeged alatti szakaszán.

A napsütéses meleg időnek köszönhetően a megszokottnál egy-két héttel korábban kezdődött el a kérészek rajzása a Tisza Szeged alatti, országhatárhoz közeli szakaszán, a napnyugta előtti órákban több helyen is megfigyelhetők a tiszavirágok (Polingenia longicauda) - tapasztalta az MTI tudósítója.

A tiszavirág a legnagyobb európai kérész; 2,5-3,8 centiméteres, a fehér farksertéivel 12 centiméter hosszú is lehet. A nőstényeknek a hímekhez képest nagyobb szárnyuk és testük van, farksertéi rövidebbek, így gyorsabb repülésre képesek.

A faj első említése Arisztotelésztől származhat, ugyanakkor nem teljesen biztos, hogy a tiszavirágról beszélt a görög filozófus. Az viszont már teljesen bizonyos, hogy 1634-ben egy belga orvos megfigyelte, és le is írta a kérészfajt.

Egykor egész Európában elterjedt volt a tiszavirág, de mára az élőhelyének számító folyók 95 százalékáról eltűnt a szennyezés és a szabályozás miatt. Mára csak a Tiszán, a Rába vízgyűjtőjében, illetve néhány, Magyarországtól keletre található folyóban él a tiszavirág. A faj védett, állományát a vízszennyezés mellett veszélyezteti a folyómeder kikövezése is.

A kérész lárvái a nőstények által lerakott petékből fejlődnek ki a mederfenéken. A kikelő lárvák befúrják magukat a meder falába és a víz felé nyitott vájatban élnek három évig egymáshoz közel, tíz-százezres egyedszámú telepeken. Három év után júniusban a lárvák előbújnak üregükből és a víz felszínére emelkednek.

A rajzás időpontja függ a vízhőmérséklettől, a napos órák számától, de egyes feltételezések szerint még a holdfázis is befolyásolhatja. A vízből kibúvó lárvák leginkább a folyó fölé benyúló faágakon, parti köveken, a stégeken vedlenek, a nőstények egy, a hímek két alkalommal.

A rovarokat már a vájatok szájánál békák várják, de lesben állnak a ragadozó halak, és a különféle madarak, köztük tőkésrécék, sirályok.

A kikelő szárnyas egyedek a víz felszíne közelében megkezdik rajzásukat. Néhány méter magasságú kavargó tömegben a hímek megkeresik a párjukat, a levegőben párosodnak. A párzás után a hím rövidesen elpusztul, a nőstény a vízbe rakja a mintegy hétezer petéjét.

Címlapról ajánljuk

Fodor Gábor: Magyar Péter első lépései döntően jók voltak, de vannak vitathatóak is

Magyar Péter és a Tisza Párt első lépései döntően jók voltak a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője szerint. Fodor Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt, hogy bizonyos cselekedetek és lépések azonban erősen kritizálhatók vagy nem elfogadhatók.
inforadio
ARÉNA
2026.05.06. szerda, 18:00
Pósfai Mihály
Széchenyi-díjas geológus, az MTA új elnöke
Elszaporodtak az energiapiaci kockázatok – egy izgalmas megoldásra hívta fel a figyelmet a szakértő

Elszaporodtak az energiapiaci kockázatok – egy izgalmas megoldásra hívta fel a figyelmet a szakértő

Bartha László, az E.ON Hungária Csoport üzleti ügyfelek energiaértékesítési vezetője tartott ma előadást a Portfolio által szervezett Vállalati Energiamenedzsment 2026 konferencián. A szakember az energiabeszerzésben felmerülő külső és belső dilemmákról beszélt, majd pedig egy olyan konkrét megoldást mutatott be, ami a legtöbb, az energiabeszerzés-és menedzsment során felmerülő kockázatok kezelésére alkalmas lehet. Ha érdekel az energetikai és a mesterséges intelligencia szinergiája, akkor ott a helyed a legújabb AI in Energy konferenciánkon! Most még EARLY BIRD jegyáron kerülhetsz be, ide kattintva.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×