Hiába létesít magyarországi lakcímet a külhoni szavazó, nem szavazhat személyesen és levélben is az európai parlamenti (EP-) választáson.

A június 9-ei EP-választáson a Magyarországon és más európai uniós országban lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazhatnak, ehhez május 15-ig kellett kérniük felvételüket a névjegyzékbe.

A Nemzeti Választási Iroda 127 ezer külhoni magyart vett fel a névjegyzékbe. Az NVI 102 386 ezer levélcsomagot küldött ki postán, 24 619 ezer választópolgár személyes átvételt kért. Ők hétfőtől (május 27-től) vehetik fel a szavazási levélcsomagokat (megjelölésük szerint) az országgyűlési egyéni választókerületi székhely településén, a kijelölt külképviseleteken vagy a kijelölt, határ menti településeken. Előfordulhat azonban, hogy a levélben szavazó - még a választás előtt - lakcímet létesít Magyarországon. Általában a lakcím létesítésekor a választópolgárt automatikusan felveszik a település névjegyzékébe. Amennyiben a külhoni választópolgár a szavazást megelőző hetedik nap - vagyis június 2. - előtt létesít magyarországi lakcímet, úgy őt felveszik a lakóhelye szerinti szavazókör névjegyzékébe, egyúttal pedig a visszaélések és kettős szavazások kiszűrése érdekében törlik a levélben szavazók névjegyzékéből. Ilyenkor a választópolgár nemcsak az EP-választásra, hanem az önkormányzati választásra is felkerül a szavazóköri névjegyzékre.

Ez azt jelenti, hogy ha a választópolgár a lakcím létesítése előtt fel is vette a levélszavazási csomagját és akár vissza is juttatta az NVI-hez, a szavazathoz tartozó azonosító nyilatkozat ellenőrzésekor azt nem fogják érvényesnek elfogadni, hiszen a választópolgár már nem szerepel a levélszavazók névjegyzékében. A választópolgár így csak személyesen szavazhat a lakóhelye szerinti szavazókörben. Amennyiben azonban a választópolgár június 2-át követően létesít magyarországi lakcímet, őt az EP-választás tekintetében már nem lehet felvenni a szavazóköri névjegyzékbe és nem szavazhat személyesen, csak levélben, viszont az önkormányzati választásra ebben az esetben is felkerül a szavazóköri névjegyzékre. Mindez tehát azt jelenti, hogy e határidőt követően hiába létesít a külhoni szavazó a voksolás előtt lakcímet Magyarországon, az EP-választáson nem szavazhat levélben és személyesen is.