Infostart.hu
eur:
359.08
usd:
305.6
bux:
136450.66
2026. május 6. szerda Frida, Ivett
Sulyok Tamás megválasztott köztársasági elnök beszédet mond az Országgyűlés plenáris ülésén 2024. február 26-án. A kormányzó Fidesz-KDNP államfőjelöltjét az Országgyűlés 134 igen szavazattal választotta meg Magyarország rendszerváltás utáni hetedik köztársasági elnökévé.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Ügyvédkör: a Dobrev Klára által nyilvánosságra hozott információk tévesek

A szervezet elnöke szerint az időpontok alapján nem volt összeférhetetlenség.

Ahogy azt korábban megírtuk, Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője pénteken újabb ügyben jelentette fel Sulyok Tamás köztársasági elnököt. Az ellenzéki politikus szerint az államfő alkotmánybíróként törvénytelenül juthatott díjazáshoz, ami összeférhetetlenséget eredményezett. Horváth Lóránt, az Ügyvédkör elnöke szerint ugyanakkor Dobrev Klára állítása megalapozatlan - írja az Index.

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője pénteki sajtótájékoztatóján úgy vélekedett, hogy összeférhetetlenség állt fenn Sulyok Tamásnál, amikor már alkotmánybírói pozíciót töltött be. A politikus feljelentést tesz, és lehetségesnek nevezte, hogy alkotmánybírósági határozatok százai érvénytelenek emiatt.

Az Index megkérdezte az Ügyvédkör elnökét, aki szerint a Dobrev Klára által nyilvánosságra hozott információk tévesek. A DK-s politikus állítása szerint Sulyok Tamás, aki 2014. 09. 27-től az Alkotmánybíróság bírája, 2015. 04. 01-től elnökhelyettese, majd 2016. 11. 22-től a testület elnöki posztját töltötte be, 2019. 10. 04-ig a Szegedi Ügyvédi Kamara aktív tagjaként ügyvédi tevékenységét végzett, és tagságát csak ekkor szüneteltette, majd később töröltette. Horváth Lóránt szerint ugyanakkor ez nem így történt.

„Egyeztetve az illetékes Szegedi Kamarával megerősíthetjük, hogy a Köztársasági Elnök Úr az Alkotmánybírósági kinevezését megelőzően kérte a tagságának szüneteltetését, amelyről rendkívüli elnökségi ülés döntött, és amelyet 5 év elteltét követően meghosszabbított” – mondta a portálnak. „A közhiteles ügyvédi nyilvántartásokba mindig az utolsó meghosszabbítás dátuma szerepel. Ebből következően Sulyok Tamás 2014. 09. 27. és 2019. 10. 04. között szüneteltetőként ügyvédi tevékenységet nem végezhetett, így az alkotmánybírói jogállása sem lehetett összeférhetetlen” – tette hozzá az Ügyvédkör elnöke.

Címlapról ajánljuk
Visszaadható-e a látás? Szemátültetés még nincs, de a génsebészet nagyon fejlődik

Visszaadható-e a látás? Szemátültetés még nincs, de a génsebészet nagyon fejlődik

Az orvostudomány már sok szervünk átültetésére képes, a szemet azonban egyelőre nem tudják átültetni, viszont magyar kutatók is dolgoznak olyan génsebészeti fejlesztéseken, amelyek millióknak adhatják vissza a látás vagy az életlátás képességét. Erről Nagy Zoltán Zsolt Széchenyi-díjas szemész professzor, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.

Május 9. az új ciklus kezdőnapja – itt a teljes menetrend, máris van egy kifogás

Szombaton alakul meg az új Országgyűlés, kétharmados többségében tiszás politikusokkal, jelentős kisebbségbe szorult Fidesz- és KDNP-frakciókkal, valamint egy 6 fős Mi Hazánk-frakcióval. Közzétették a parlamenti napirendi javaslatot is.
inforadio
ARÉNA
2026.05.06. szerda, 18:00
Pósfai Mihály
Széchenyi-díjas geológus, az MTA új elnöke
Coface: Felemás a régiós kép, az eurómilliárdos forrásokra számító Magyarország látszólag a jobbak közé került

Coface: Felemás a régiós kép, az eurómilliárdos forrásokra számító Magyarország látszólag a jobbak közé került

Bár 2025-ben a közép- és kelet-európai térségben összességében stabilizálódtak a fizetésképtelenségi mutatók, a magyar piacon is érdekelt Coface legfrissebb elemzése széttagolt képről tanúskodik: a különböző régiós országok között egyre markánsabb különbségek figyelhetőek meg, amelyeket az eltérő makrogazdasági környezet alakít. Lengyelországban nőtt a legnagyobb mértékben a fizetésképtelenségi eljárások száma, éves szinten közel 18 százalékkal. A szektorok közül az építőipar és a szállítmányozás számít a legrizikósabbnak. Magyarország kedvezőbb eredményt ért el, hiszen 6,6 százalékkal csökkent a fizetésépképtelenségi eljárások száma az elmúlt két év rekordmagas szintjei után.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×