Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
Egy szavazó átveszi a szavazólapokat az önkormányzati választáson a XII. kerületi Zugligeti Általános Iskolában, az 53-as számú szavazókörben 2019. október 13-án.
Nyitókép: Egy szavazó átveszi a szavazólapokat az önkormányzati választáson a XII. kerületi 53-as számú szavazókörben 2019. október 13-án. MTI/Koszticsák Szilárd

Átlagosan négy és fél polgármester közül választhatnak a budapestiek

A júniusi önkormányzati választáson csaknem 7700 polgármesterjelölt indul, több mint négyötödük függetlenként - derül ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) szombat reggeli adataiból.

Az NVI adatai szerint 7680 polgármesterjelöltet vettek nyilvántartásba, ebből 6297-et függetlenként. Öt évvel ezelőtt 7363 polgármesterjelölt indult.

Budapesten a 23 kerületben 107 polgármesterjelölt indul, vagyis kerületenként átlagosan négynél több (4,6), és ezzel itt a legnagyobb az induló polgármesterjelöltek átlagos száma. Öt évvel ezelőtt a 23 kerületben 79 polgármesterjelölt volt.

Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 78 településen 216 jelölt indul, ezzel itt a vármegyék között a legtöbb az egy településre jutó polgármesterjelöltek száma (2,7). Az egy településre számított legkevesebb polgármesterjelölt Vas vármegyében van, itt 216 településre 435 jelölt jut (átlagosan 2).

A Baranya vármegyei Kölkeden és Nagydobszán, a Pest vármegyei Szigetszentmiklóson és a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Sényőn van a legtöbb, szám szerint kilenc nyilvántartásba vett polgármesterjelölt. A települések több mint negyedében – 853 helyszínen – azonban csak egy polgármesterjelölt indul, a települések több mint harmadában (1091 településen) pedig két polgármesterjelölt van.

Azon a 3011 településen, ahol a lakosság száma nem éri el a tízezret, egyéni listán választják meg a képviselő-testületek tagjait, eredetileg 14 528-at. A Vas vármegyei Bozsokon azonban jelöltek hiányában a jelenlegi adatok szerint elmarad a képviselő-testületi választás.

Az NVI nyilvántartása szerint 33 488 egyéni listás jelöltet vettek nyilvántartásba a választási bizottságok, ebből 30 634-en függetlenként indulnak. A legtöbb egyéni listás jelölt a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Tiszaburán indul, itt 51 jelölt van a hat képviselői helyre, a Heves vármegyei Halmajugrán 46 jelölt verseng a hat képviselői helyért, a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Nagykállón pedig 42 a nyolc helyért.

A 166, tízezernél több lakosú településen vegyes választási rendszerben, egyéni választókerületben és kompenzációs listán juthatnak a jelöltek mandátumhoz. Az 1586 egyéni választókerületi mandátumért 6762-en versengenek, vagyis átlagosan 4,3 jelölt indul egy képviselői helyért. A jelöltek közül 488-an függetlenként indulnak, a többiek egy vagy több jelölőszervezet jelöltjeként.

A főpolgármester-választásra négy jelöltet vettek nyilvántartásba.

Címlapról ajánljuk
Este drágább áram? Asztalra tesznek egy új rezsicsökkentési javaslatot

Este drágább áram? Asztalra tesznek egy új rezsicsökkentési javaslatot

Széleskörű energetikai korszerűsítésre buzdít az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége. Tibor Dávid, a Masterplast alapító elnöke az InfoRádióban elmondta: a szövetség egy idősávos villamosenergia-tarifa bevezetését is felveti annak érdekében, hogy csökkentsék a lakosság energiafogyasztását.

Nem lesz kevesebb víz, de az otthonunkban is meg kell tudni tartani – kemény szavak az ökológustól

Több magyarországi településen már vízkorlátozást kellett bevezetni, de mindenhol takarékos vízfelhasználásra kérik a lakosságot. Németh András természetvédelmi őr, ökológus, a Vízőrző Mozgalom ötletgazdája és alapítója azt javasolja: halasszuk el a nagyobb vízigényű munkákat, és felejtsük el a nyáron a zöld gyepet!
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Nőnek az európai K+F-források, Magyarország viszont az uniós mezőny végén áll

Nőnek az európai K+F-források, Magyarország viszont az uniós mezőny végén áll

Egy évtized alatt több mint 60 százalékkal nőtt az Európai Unióban a kutatás-fejlesztésre, vagyis K+F-re elkülönített kormányzati költségvetési előirányzatok összege. Magyarországon is látszik nominális javulás, de az ország 2025-ben egy főre vetítve és GDP-arányosan is az uniós mezőny alsó részében maradt. A legnagyobb magyar sajátosság azonban nemcsak a források alacsony szintje, hanem azok szerkezete: az általános egyetemi alapokból finanszírozott K+F statisztikai aránya a 2010-es évek eleji 30 százalék körüli szintről 2025-re gyakorlatilag eltűnő, 0,2 százalékos szintre zsugorodott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×