Infostart.hu
eur:
390.26
usd:
332.22
bux:
100099.05
2025. szeptember 19. péntek Vilhelmina
Szavazó az önkormányzati választáson a zuglói Örökzöld Óvodában kialakított szavazókörben 2019. október 13-án.
Nyitókép: Balogh Zoltán

Már több mint tizenkétezer magyar jelezte, nem itthon szavazna

Két héttel a határidő lejárta előtt már 12 150-en jelezték, hogy az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán a 147 külképviselet valamelyikén akarnak voksolni.

Az EP-választáson azok a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok, akik a voksolás napján, június 9-én nem tartózkodnak Magyarországon, az ország 147 külképviseletén - nagykövetségén és konzulátusán - szavazhatnak. Ehhez május 31-én 16 óráig kell kérniük a külképviseleti névjegyzékbe vételüket. A kérelem benyújtható személyesen, kézbesítési meghatalmazott útján vagy elektronikus azonosítást követően elektronikusan a www.valasztas.hu vagy és a www.magyarorszag.hu honlapon.

A külföldön szavazó, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok kizárólag Magyarország külképviseletein szavazhatnak, levélben nem.

A külképviseleteken a magyarországi szavazás napján, helyi idő szerint reggel 6 és este 7 óra között lehet voksolni, kivéve az amerikai kontinens külképviseleteit, mert ott – az időeltolódás miatt – június 8-án, szombaton lesz a szavazás.

A Nemzeti Választási Iroda internetes tájékoztató oldala, a www.valasztas.hu péntek reggeli adatai szerint eddig több mint 12 ezren jelezték, hogy a külképviseletek valamelyikén kívánnak voksolni az EP-választáson. A legtöbben, több mint 1200-an a londonit jelölték meg, de sokan, közel 850-en szavaznának Hágában, majdnem 800-an Brüsszelben, mintegy 550-en Münchenben és Bernben. Közel 470-en szerepelnek a névjegyzékben Stuttgartban és 450-en Berlinben. Bécsben közel 380-an szavaznának.

A 2014-es EP-választáson 98 külképviseleten lehetett szavazni, 2019-ben pedig már 134-en. 2019-ben két héttel a voksolás előtt 10 357-en voltak a külképviseleti névjegyzékben, a szavazás napjára ez a szám 20 291-re nőtt.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.09.22. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Orosz vadászgépek sértették meg a NATO légterét, Észtország a 4. cikkelyt kéri - Híreink az orosz-ukrán háborúról pénteken

Orosz vadászgépek sértették meg a NATO légterét, Észtország a 4. cikkelyt kéri - Híreink az orosz-ukrán háborúról pénteken

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön bejelentette, az ukrán haderő Dobropillija és Pokrovszk térségében offenzívába kezdett, és az akció fő sikerének azt nevezte, hogy megfosztották az orosz erőket "azon képességüktől, hogy teljeskörű offenzívát indítsanak, amit hosszú ideje terveztek". Miközben az Egyesült Államok és a NATO legelső, PURL-alapon keresztül biztosított katonai segélycsomagja megérkezett Ukrajnába, Donald Trump amerikai elnök nagy-britannai útján kijelentette: azt hitte az orosz-ukrán háború megoldása lesz a legkönnyebb számára, de Putyin "igazán cserben hagyta" őt. Az amerikai elnök ezen túl az orosz olaj vásárlásának leállítására sürgette az európai országokat tegnap. Csütörtökön emellett változások történtek a Kreml berkein belül: távozott Vlagyimir Putyin egyik legrégebbi szövetségese, Dmitrij Kozak az elnöki apparátus vezetőhelyettesi posztjáról, aminek a hátteréről itt írtunk. A nap folyamán megsértették Észtország légterét az orosz légierő MiG-31-esei, az érintett ország 4. cikkely szerinti konzultációt kér szövetségeseitől. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×