eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban a Kossuth rádió stúdiójában 2021. július 16-án.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Orbán Viktor: arra számítok, hogy repedezni fog a háborúpárti gondolkodás

Hosszabb interjút adott a miniszterelnök a Kossuth rádióban. Szólt az Izraelt övező konfliktusokról, az ukrajnai háborúról, Brüsszelről és a NATO "eredeti célkitűzéséről" is. Az EP-kampányban szerinte viszont lőni és tölteni kell, mert harc van.

Négy hét szünet után újra hosszabb interjút adott Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádióban; március 22-én a brüsszeli EU-csúcs volt a beszélgetés helyszíne, most pedig szintén egy uniós csúcstalálkozó után számolt be aktuális kérdésekről. A teljes interjút alább meg is lehet tekinteni:

"Erős két nap van mögöttem" - indított Orbán Viktor. "Jól érzékelik Európában a vezetők és a polgárok is, hogy a világ veszélyes hellyé vált, háborús zónává vált a Közel-Kelet;

mindenki attól retteg, hogy a terrorszervezet ellen folytatott háború államok közötti háborúvá alakul át.

A Balkánon is rendezetlen ügyek vannak, most stratégiai nyugalomra van szükség, nem lehet kapkodni" - említette.

Eközben viszont szerinte minden konfliktuszónát másképp kell kezelni, a közel-keleti zónából menekültek indulhatnak el és "költségek lesznek", ezért a legjobb, ha "lenyugtatják, féken tartják" a konfliktust.

Ukrajna

"Ukrajnában más a helyzet. A szavaimból érzékelhető egyfajta távolságtartás, pedig itt van a szomszédban a konfliktus, borzalmas, amit látunk, özvegyek, árvák, százezrével halnak meg az orosz-ukrán háborúban. Ez nem a mi háborúnk, de a brüsszeliek mégis úgy beszélnek erről, mintha az lenne. Először még csak arról volt szó, hogy sisakot küldenek. (...) És a NATO is sodródik a háború irányába" - fejtegette a miniszterelnök.

Új fejezet kezdődhet meg szerinte Ukrajnában azzal, ha katonákat is küldenek más országok Ukrajnába, de "amíg nemzeti kormány áll az ország élén, egyik fél oldalán sem fog bekapcsolódni a háborúba" - ígérte.

Hangsúlyozta,

a NATO védelmi szövetség, "szó sincs arról, hogy együtt fogunk megtámadni valakit.

A magyar álláspont nem más, mint a szövetség eredeti céljának védelme".

Az EU viszont "más tészta", ott "arra kell figyelni, hogy nehogy a magyarok pénzét küldjék el Ukrajnába. Ezt hívhatjuk vétónak, de azért küzdök, hogy elkerüljük, a Magyarország által megtermelt pénz odakerüljön. Politikai értelemben ki kell tartanunk. Arra számítok, hogy repedezni fog a háborúpárti gondolkodás" - mégpedig azért, mert az emberek erre fogják kényszeríteni az egyes nemzetállamokat, illetve utalt ezzel arra az üzenetre is, amelyet az európaiak az EP-választáson küldhetnek majd június elején.

Szerinte "vége van annak, hogy a Nyugat a szabadság szimbóluma", mivel olyan "véleményúthenger uralkodik" ott, amelyet mi, magyarok el sem tudunk képzelni.

"Ha egy egyszerű melós olyat mond nyíltan, ami nem vág egybe a hivatalos állásponttal, lehet, hogy másnap nincs állása" - mondta Orbán Viktor. Szerinte a konzervatívok nyugati rendezvénye kapcsán sem a betiltás volt a legnagyobb gond, hanem az a fenyegetés, amelyben a szervezőknek, a szállodaiaknak emiatt élniük kellett. Hiányolja Nyugaton azt a szabadságküzdelmet, amit ők folytattak a nyolcvanas évek második felében.

Migráció

Ezt követően szólt arról, hogy az EU már elfogadta a migrációs paktumot.

"Nem szerencsés, ha egy politikus fixáltnak tűnik bizonyos témákban. De részt vettem most egy konferencián, ahol elővettem a Soros-tervet, ami állítólag nem létezik. Ebben az szerepel első pontban, hogy 1 millió migránst minden évben be kell engedni, második pont, hogy az EU vegyen fel erre hitelt kötvénykibocsátás formájában, harmadik pedig olyan zónákat létrehozni, ahonnan tovább tudnak vándorolni a migránsok. Ez történik, ezt hajtják végre, a Soros-terv végrehajtása történik lépésről lépésre. Nyugaton úgy mondják, hogy "menedzselni kell" a migrációt, nem azt, hogy megállítani - mondta még.

"Azt a magyarok döntik el, hogy Magyarország területén kivel kívánunk együtt élni, nem engedjük, hogy megfosszanak ettől a jogunktól" - fejtegette.

Szerinte a migráció lényege az, hogy szabad-e egy ország területén tartózkodnia egy migránsnak addig, amíg a kérelmét elbírálják.

"Hiába lesz egy kérelem elbírálása negatív, ha azok az emberek, akik már odajöttek, a büdös életben nem fognak onnan elmenni"

- nyomatékosította.

Mezőgazdaság

Az európai gazdaság válságjelenségeként gazdák nagy tömegmegmozdulásokra készülnek, ennek okaként Orbán Viktor az ukrán gabonadömpinget jelölte meg.

"Beengedik az ukrán gabonát, ezzel tönkreteszik a helyi gazdákat. Mi meg tudjuk védeni magunkat, de

a mi bajunk nem Magyarországon van, hanem a külpiacokon,

például Olaszországban, ahová például olcsó ukrán gabona érkezik, lenyomva az árakat."

Beszámolt arról, hogy 5 pontos agrárcsomagot dolgozott ki a negatív folyamat ellen a kormány, hogy ne az "ukrán oligarchák érdekeli érvényesüljenek".

Hangsúlyozta, minden jelenlegi célját elbukta a brüsszeli vezetés, ezért új vezetőkre van szükség.

"Választási kampányban vagyunk, harcolni kell, lőni, tölteni, lőni, tölteni" - fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök, s utalt arra, délután a Fidesz is megtartja kampánynyitó rendezvényét.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×