Infostart.hu
eur:
380.96
usd:
321.91
bux:
0
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel
Female teacher is teaching and writing on chalkboard
Nyitókép: Leren Lu/Getty Images

Ősztől életbe lép a pedagógusi pontrendszer

Pintér Sándor rendelete alapján a következő tanévtől kezdődően a tanárok és az igazgatók is kapnak értékelést az alapján, hogy milyen munkát végeztek.

Megjelent a Magyar Közlönyben az oktatásért is felelős Pintér Sándor belügyminiszter rendelete a pedagógusok teljesítményértékeléséről, amely érvényes tanárra, igazgatóra egyaránt - írja a 24.hu. A tanítókat, tanárokat az igazgató, őt pedig az iskola fenntartójának képviselője értékeli évente az alapján, hogy milyen teljesítményt nyújtott a tanév kezdetétől a végéig.

100 pont adható a teljesítmény értékelésére. A tanárok esetén három személyre szabott teljesítménycél megvalósulásáért adható 8-8 pont, a hét értékelési szempont alapján pedig további 76. Az igazgatók az ő személyre szabott teljesítménycéljukért összesen 40, a hét értékelési szempont után pedig 60 pontot kaphatnak.

Aki eléri a 80 pontot, az kiemelkedőnek minősül, 50 pontos az átlagos, és fejlesztendő, aki 50 pont alatti eredményt ér el.

Mint írják, a rendelet szerint a teljesítményértékelés után a vezető a teljesítményszintek szerint besorolja az értékelendő személyeket, és dönt az illetmény-eltérítésről. A rendelet csak lehetőségként említi, hogy az igazgató kikérheti a szülők, tanulók véleményét a az értékelésnél, amit rögzíteni kell egy elektronikus rendszerben.

A rendelet melléklete rögzíti az értékelés szempontjait, pontszámait:

Tanárok

  • pedagógiai munka minősége, eredményessége (28)
  • feladatvállalás mennyiségi mutatói (12)
  • munkavégzés megbízhatósága, határidők betartása (8)
  • kommunikáció, együttműködés (6)
  • tehetséggondozás, felzárkóztatás (8)
  • motiváció, elkötelezettség, etikus magatartás (6)
  • egyedi intézményi értékelési szempont (8)
  • három, személyre szabott teljesítménycél (24)

Igazgatók, igazgatóhelyettesek

  • intézményi feladatellátás eredményessége (10)
  • erőforrásokkal való gazdálkodás (10)
  • stratégiai szemlélet (10)
  • vezetői kommunikáció és irányítás (10)
  • külső kapcsolatok (10)
  • motiváció, elkötelezettség, etikus magatartás (5)
  • fenntartó által meghatározott, az adott intézmény sajátos helyzetét tükröző értékelési szempont (5)
  • négy, személyre szabott teljesítménycél (40)

A rendelet 2024. június 1-én lép hatályba. Ez alapján (illetmény-elterelés) a teljesítménytől függően akár csökkenthetnék is az illetményeket. Korábban a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Totyik Tamás azt mondta a sajtónak, a sztrájkbizottsági egyeztetéseken (jegyzőkönyvben rögzített) ígértet kaptak arra, hogy a teljesítményértékelés alapján nem fogják csökkenteni a pedagógusok bérét.

Mint írják, az értékelés módszertana csak később lesz nyilvános, de a korábbi információk szerint

az lehet majd jó tanár, aki a nevelést-oktatást közszolgálatnak tekinti, célja a "nemzet fejlődése, gyarapodása", viselkedésével az intézmény és "a magyar köznevelés jó hírét" erősíti.

A jó igazgató az általános szabályokhoz, a fenntartói elvárásokhoz igazodva tervezi, koordinálja iskolája munkáját. A vezetőknél értékelnék az iskola eredményességét, fejlesztését, gazdálkodási hatékonyságát, kommunikációját, motivációját, a szülőkkel és a fenntartóval ápolt kapcsolatát.

Címlapról ajánljuk
Nipah-vírus – Eldördülhet-e valaha a startpisztoly?

Nipah-vírus – Eldördülhet-e valaha a startpisztoly?

Jelenleg sem Magyarországon, sem az Európai Unió területén nem azonosítottak Nipah-vírussal fertőzött esetet – mondta az InfoRádióban az egészségügyi veszélyhelyzeti általános helyettes országos tisztifőorvos. Torma Albert arról is beszélt, van-e esély arra, hogy világjárvány alakul ki.

Szakértő a Beneš-dekrétumokról: nem kedvező a szlovákiai magyaroknak, hogy kampánytéma lett az ügy

Érdekük a szlovák politikai erőknek, hogy Magyarországon kampánytéma legyen a Beneš-dekrétumok ügye még akkor is, ha a két fő rivális párt nagyjából egyetért a helyzet megítélésében – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Tárnok Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet kutatásért felelős igazgatója, a Szlovákiai Magyar Szövetség külügyi szakértője.
inforadio
ARÉNA
2026.02.04. szerda, 18:00
Papp Bence
labdarúgóügynök, Tóth Alex képviselője
Nagy változás jön a magyar közbeszerzéseknél

Nagy változás jön a magyar közbeszerzéseknél

Az államok innovációtámogatási eszköztárában létezik egy páratlan eszköz, amely képes a közszolgáltatások hatékonyságának növelésére, a kritikus társadalmi-gazdasági és környezeti kihívások kezelésére, és egyben lehetőséget ad az innovatív KKV-k és startupok piaci megerősítésére és ezáltal a tudásalapú gazdaság építésére. Ezt az eszközt, az innovációs közbeszerzést, kevés országban használják ki a lehetőségeinek megfelelően. Kutatások is bizonyítják, hogy ahol nagyobb az innovációs közbeszerzés aránya az összes közbeszerzésen belül, azokban az országokban eredményesebben működik az innováció. Az Európai Gazdasági Térségen belüli – ezen a téren is - vezető országok listája elég meggyőző: Finnország, Egyesült Királyság, Észtország, Dánia, Svédország, Svájc. Magyarország ezen a területen ma még nem áll előkelő helyen az EU-tagországok között, de az elmúlt hónapokban létrejöttek a változás alapvető feltételei.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×