A Mastercard friss kutatásában a városokban élő magyar lakosság fizetési szokásait térképezte fel és mint kiderült, főként a mobilfizetés és az online vásárlás terén tovább nőtt a felhasználók digitalizáltsága, míg a külföldi utazások, költések újra elérték a pandémia előtti szintet.

A bankkártyák kiadásával foglalkozó pénzügyi vállalat közleménye szerint a 97 százalékos hazai bankkártya penetráció mellett tovább nőtt és eléri a 63 százalékot azok aránya, akik elmondásuk szerint egy héten többször is bankkártyával fizetnek bolti vásárlásaik során, a kártyát napi szinten használók aránya pedig 23 százalék. A banki ügyfelek 85 százalékánál hetente egyszer biztosan bankkártyával történik a bolti fizetés, míg a kártyát fizetésre egyáltalán nem használók tábora tovább csökkent (három százalék). A kártyahasználat fejlődése nagyon szembetűnő az online számlafizetéseknél: ma már a megkérdezettek 63 százaléka kártyával intézi ezeket a kifizetéseket, ezzel párhuzamosan pedig a csekkes befizetések aránya 41 százalékról 36-ra csökkent.

A hagyományos bankok szolgáltatásai mellett

két év alatt a két és félszeresére nőtt azok száma, akik valamelyik neobanknál nyitottak számlát, vagyis minden tizedik magyar már neobanki ügyfél is.

A növekedés főleg a fiatalok körében volt kiugró, náluk 4 százalékról 17-re nőtt a nem hagyományos banki ügyfelek aránya. A magyar neobanki ügyfelek tíz százaléka már ezt a kártyáját használja minden vásárlása során, ugyanakkor a többség csak kisebb összegeket tárol rajta.

A felhasználók 37 százalékánál 50 ezer forint vagy ennél kisebb összegű volt az egyenleg, 24 százalék pedig éppen annyit tart a kártyáján, ami egy adott vásárláshoz szükséges. Neobanki kártyák esetében a külföldi webshopos vásárlás (68 százalék) és a külföldi tartózkodás során történő fizetés (60 százalék) a használat leggyakoribb módja.

A kártyás fizetés népszerűsége a magyarok körében nem csak belföldön, de nemzetközi útjaik során is nőtt. A megkérdezettek 35 százaléka járt szabadidejében külföldön az elmúlt évben. Az ebbe a csoportba tartozók 45 százaléka a fiatalok korcsoportjából került ki, 43 százalékuk pedig a fővárosban él. Az utazás során a megkérdezettek 69 százaléka használta a kártyáját – 63 százalék vásárlásra, 6 százalék kizárólag pénzfelvételre.

Egyre népszerűbbek a mobilbanki appok és a mobilfizetések

A kutatásból kiderült az is, hogy a magyarok egyharmada kezdeményezett tavaly mobilfizetést, ami szintén a fiatalok körében népszerű: a megkérdezettek csaknem fele adott pozitív választ ezzel kapcsolatban, de az idősebb korosztálynál is eléri a 21 százalékot azok aránya, akik rendszeresen fizetnek így.

97 százalékos okostelefon penetráció mellett 88 százalék tud a mobilbanki applikációk létezéséről és 68 százalék használja is azt, ami nyolcszázalékos növekedést jelent a 2023-as évhez képest, öt év alatt pedig negyven százalékost. Leggyakrabban átutalásokra, egyenleg lekérdezésére, tranzakciók ellenőrzésére és online fizetés hitelesítésre használjuk.

Szinte már mindenki vásárol online, előretörtek a webkártyák

A közleményben jelzik: a Covid-időszakot követően némi megtorpanás volt tapasztalható az online térben, hiszen míg a járvány idején 87 százalék volt az online vásárlók aránya, ez a világjárvány után 81-83 százalék közé állt vissza. 2023 őszére azonban újra csúcsot döntött a vásárlási láz: a megkérdezettek 88 százaléka vett valamit az interneten a felmérést megelőző fél évben. Tízből hét fogyasztó használta ehhez a mobiltelefonját, míg 2021-ben ez még csak a válaszadók felére volt igaz.

Azok közül, akik vásároltak valamit online, 67 százalék volt azok aránya, akik ezt havonta legalább egyszer tették és mindössze 12 százaléknyian voltak azok, akik két-három hónapnál ritkábban. Az internetes vásárlások során használt fizetési módok közül

az online bankkártyás fizetés a legnépszerűbb (67 százalék),

ezt követi a kártyás utánvét (44 százalék), majd a készpénzes utánvét (40 százalék). 85 százalék azok aránya, akik fizetnek online vásárláskor kártyával.

A megkérdezettek közel egyötöde vásárol rendszeresen külföldi webshopból, 45 százalék ennél valamivel ritkábban, míg 37 százalék azok aránya, akik még sosem tettek így. A külföldről vásárlók többsége (61 százalék) csak nagyobb, jól ismert webshopokból vásárol. Nagyjából a felük a fő kártyájával fizet, de egyre népszerűbbek az úgynevezett feltöltős webkártyák, ilyen megoldást a válaszadók 21 százaléka használ már.

Visszaélések is akadnak

A felmérésben résztvevők kétharmada tapasztalt valamilyen visszaélési kísérletet az interneten, a legtöbb esetben ebből szerencsére semmilyen káruk nem lett, 15 százalék viszont nem volt ilyen szerencsés, itt a veszteség többnyire (az esetek 61 százalékában) 50 ezer forint alatt maradt.

Amikor a visszaélések fajtáiról kérdezték őket, a válaszadók elmondásuk szerint leggyakrabban valamilyen futárcég nevében kiküldött sms-sel vagy e-maillel (51 százalék) találkoztak, 20 százalék említett közmű szolgáltatók nevében küldött követelést, 19-19 százalék volt a gyanúsan jó befektetést ígérő, illetve a banknak álcázott adatbekérő megkeresések aránya.

A megkérdezettek kevesebb mint egynegyede gondolja magát teljesen felkészültnek, 55 százalék valamelyest felkészültnek tartja magát a visszaélésekkel szembeni védelemben. Abban viszont a túlnyomó többség (78 százalék) egyetért, hogy

a csalók egyre profibbak lesznek és a helyzet a jövőben rosszabb lesz, mint most.

A felmérés alapján a válaszadók 53 százaléka a bankjától vár védelmet, 38 százalék szerint valamilyen szabályozásra lenne szükség, 35 százalék a rendőrségtől, 27 százalék pedig a kereskedőktől vár intézkedéseket a visszaélések visszaszorítása érdekében.